Galicia, a tradícionális karneválok földje

Spanyolországi karnevál hallatán egészen biztos, hogy mindenkinek a népszerű Santa Cruz de Tenerifei jut eszébe, ami nem csoda, hiszen nagyban hasonlít a világszerte híres Riói parádéhoz. Azonban, számomra az igazi karneválhoz kell egy kis kolomp, színes szalag, virág, festett álarc, horgolt harisnya, nézőket ijesztgető jelmezesek és egy kis dobpergés. A népi tradíciókon alapuló, télűző és tavaszváró ceremóniák azok, amelyek múlt századokra visszanyúló hagyományokat ápolnak, túlélve akár a politikai, vagy az egyházi tiltásokat is. Az országban több neves karnevált tartanak számon, most mégis inkább a távoli Galíciai fiestákat veszem sorra, ahol az emberek még emlékeznek őseik szokásaira, és azokat tiszteletben tartva, időt, energiát nem sajnálva, évről-évre a legszínesebb és a legváltozatosabb karneváli öltözetekkel készülnek.

santiago_de_arriba10.jpg

Pantallas - Xinzo de Limia (Ourense, Galicia)

Galícia egyik legismertebb karneválja, amely egyben az ország leghosszabb, 5 hetet felölelő tavaszváró ünnepi sorozata. Az erre büszke helyiek ugyan bőszen szabadkoznak, hogy ebből csak egy hét az igazi mikor minden nap fiestáznak, a maradék 4 héten viszont csak a hétvégi napokra jut némi szórakozás. Xinzo de Limia hagyományőrző egyesülete évtizedek óta ápolja a helyi szokásokat, és gondosan adja át azokat a következő generációnak. Óvodákba, és iskolákba látogatnak el, ahol a gyerekeknek megtanítják a fejdíszek készítését, és elmagyarázzák, hogy mindez nem egy jelmez vagy maskara, hanem egy tradicionális öltözet, amelyet tisztelni és viselni is tudni kell. Ennek a munkának köszönhetően, évente több mint 400 férfi öltözik be pantallasnak, akik a fejdíszükre utalva kapták nevüket. A karneváli figurák kezéből nem hiányozhatnak az ijesztgetésre szolgáló, felfújt hólyagok sem. A régi időkben, a családok disznóvágáskor félretették az állatok húgyhólyagját, amit a fiesta idejére szalmaszállal fújtak fel. Ma már mintegy 800 hólyag szükséges, ezért marhák szerveit vásárolják fel, és azokat géppel fújatják feszesre. A fiesta fontos szabálya, hogy elvileg mindenkinek be kell öltöznie, aki ezt elmulasztja, és elkapják, azokat túszként egy közeli bárba tuszkolják, ahol büntetésként egy kocsmakört kell fizetnie az ott lévő pantallasoknak.

Cigarrones - Verín (Ourense, Galicia)

A helyi karnevál ugyan itt nem 5 héten át tart, de még mielőtt nagyon megsajnáljuk őket, tudni kell, hogy csakúgy mint Verínben, az összes többi Galíciai karnevál is 4 hetes. Érdekesképp itt a fiestát az asszonyok kezdik. Egy napra teljesen megszabadulnak a házimunkától, férfinak öltözve az utcákra vonulnak, és a helyi bárakba is csak ők tehetik be a lábukat. Az otthonról kimerészkedő, vagy urambocsá bárba betévelyedő férfiakat liszttel nyakon szórják, majd hazakergetik őket. Ezután azonban a férfiaké a főszerep, ami nem csoda, hiszen a karneváli öltözet körülbelül 25 kilót nyom, amiben egész nap szökdécselni tényleg egy férfias munka. A fejdísz arcrészét nyírfából készítik, a felső mitrát pedig vasból kovácsolják, amire valamilyen vadállat képét festik. A Cigarronesek, megjelenésükkel a régi hűbéri adóbeszedőket figurázzák ki, de vannak akik szerint inkább az egyház által küldött megtérítőkre emlékeztetnek. Az egységes kinézetű öltözetekről nem maradhatnak le a zajos kolompok (chocas, spanyolul: cencerros) sem, csakúgy mint a csattogó ostor (zammara, spanyolul: látigo) sem hiányozhat senki kezéből.

Peliqueiros - Laza (Ourense, Galicia)

Öltözetük szinte teljesen ugyanaz, mint az előzőekben bemutatott, veríni Cigarroneseké. Figyelő szemek azonban pár apróbb különbséget mégis észrevehetnek, amelyek alapján jól megkülönböztethetőek a két város karneváli alakjai. Itt, a mitrára nemcsak vadállatok képe kerülhet, feltűnhetnek akár egzotikus és házi állatok, csillagászati jelenségek, növények, geometriai formák, és híres személyek képei is. Továbbá, a fejdísz hátuljára gazella bőrt tűznek, ezzel helyettesítve a régi időkben használt vadmacska, róka vagy farkas bőrt. A lazai karneváli figurák neve is erre vezethető vissza, mivel a bőr gallego (galíciai spanyol) megfelelője: pelica - bőrt viselők: Peliqueiros.

Boteiro / Entroido - Viana do Bolo (Ourense, Galicia)

Galícia legrégebbi karneváljának tartják, de pontos eredete mégsem ismert. Sokan úgy gondolják, hogy a fiesta gyökereit a több évtizeddel ezelőtti, mezőgazdaságban dolgozó emberek tavaszváró rítusaiban kell keresni. Ami biztos, hogy a Galíciai karneválok közül a legszínesebb, és legmegbabonázóbb öltözeteivel itt lehet találkozni. A ruhák és a fejdíszek elkészítése, a helyi asszonyok türelmét és ügyességét dicséri, akik az ezer méternyi színes szalagok feltűzésére több heti munkájukat áldozzák. A fejdíszek 8-15 kiló közt mozognak, és a fiatal fiúk, 10 éves koruktól bizonyítják rátermettségüket az öltözet viselésével. A karneváli készületeket már január elején elkezdik. A hatalmas dobokból, földműves- és kerti szerszámokból álló zenés bandák (folións) hétvégenként az utcákon gyakorolnak, sokszor a környék falvaiba is ők hirdetik a közelgő ünnepüket. Majd a karnevál fő napján, ők nyitnak utat a Boteiroknak, akik viszont kolompjaik zajával járulnak hozzá a rossz, és a tél elűzéséhez, miközben egy színes, hosszú rúd (monca, spanyolul: pértiga) körül ugrándoznak. Az idelátogatóknak, Viana do Boloban nem kell tartaniuk attól, hogy esetleg nekik kell fizetniük a kocsmakört, hanem épp ellenkezőleg, a szervezők mindenkit megvendégelnek egy finom helyi specialitásra, egy tapas androllara.

Boteiro / Antruejo - Vilariño de Conso (Ourense, Galicia)

Öltözetük és fejdíszük hasonló az előző helyszínhez. Fő különbség, hogy a Viana de Boloi álarcokat mindig feketére festik, és azon kívül csak piros és fehér színt használnak, míg itt a maszkot natúr színben hagyják. Azonban a helyi karnevál egyre inkább híresebb a Fista de Cabrito (Cabuxo) gasztrofesztiválról, amit idén 28. alkalommal rendeznek meg. Az ünnepi hetek alatt, hétvégenként 2500 kiló kecskegidasülttel várják a résztvevőket Vilariño de Consoban.

Cobres – Vilaboa do Morrazo (Pontevedra, Galicia)

Míg a többi helyszín karneváli szereplői csupán ugrálnak vagy szaladgálnak, Vilaboa do Morrazoban nagy hangsúlyt kapnak a tradicionális táncok. A legelső fiestát a Santa Cristina, és a San Adrián parókia vezetői rendezték, akik mind a Cobres család tagjai voltak. A XVIII. századi hagyomány szerint a beöltözött nőket Madamasnak, a férfiakat Galánsnak nevezik, akik szó szerint megállás nélkül reggeltől estig ropják a két parókia közt. Az útba eső házaknál megállnak, ahol különböző táncokat -jotas, muiñeiras, agarrado- mutatnak be, amiért a végén borravalót kapnak, így finanszírozva a jövő évi fiesta költségeit. A karnevál zárása szintén különbözik a megszokottaktól. A Szardínia temetése (Entierro de Sardinias) helyett, az északi régiókban közkedvelt Kakasviadalt (Corrida de Gallo) rendeznek – erről bővebben itt olvashatsz: Kié lesz a kakastaréj?

Entroido - Xenerais da Ulla (A Coruña, Galicia)

A Santiago de Compostela zarándokvároshoz közeli faluban szintén sajátságos módját választották a karnevál megünneplésére. Xenerais da Ullaban az emberek nem viselnek álarcot, és öltözetükön is csak néhány részletben jelennek meg, az amúgy tipikusnak mondható karneváli díszítő elemek. A lóháton érkezők XIX. századbeli katonaruhát viselnek, görbe tükröt állítva ezzel, a század eleji háborúkkal teli éveknek, amelyek Galíciát is sújtották. Napóleon seregeinek megszállása, az 1846-os felkelések, majd végül a kárlista -Spanyolország Károly-párt hívei- belharcok, mély nyomot hagytak az itt élőkben, ezért az emberek, különböző karneváli programokkal tisztelegnek a háborús áldozatok előtt. Azonban a katonák közt ma már csak szócsata zajlik, gúnyolódó verseikkel egymást hergelve szórakoztatják a közönséget. A pompás öltözet értéke általában 3000 euróra rúg, a kitűzött érmek eredetiek, és nem ritkák köztük a Napóleon koriak sem. Mint ahogy a lovasok mondják, nekik nem kell aggódniuk az alig 3 kilós fejdísz súlya miatt, azonban a vidékre jellemző szeles idő miatt annál jobban félnek, ami könnyen lecsavarhatja fejükről a pávatollas kalapot. Ezért, és féltve a drága öltözetet, rossz idő esetén a karnevál fő napját elhalaszthatják, és más napra tűzik ki.

Entroido - Santiago de Arriba (Lugo, Galicia)

Ezen az utolsó helyszínen a karneváli események teljes egészében a tél elűzéséről, a rossz szellemek távol tartásáról szólnak, mialatt a termőföldek idei évi termékenységért ősi rítusokat mutatnak be. Az ünnep központi figurái egy közel 15 kilós „koronát” cipelnek, amit több száz színes szalaggal, apró virágokkal, és játékbabával díszítenek fel. A ceremónia alatt a környék legelőire, szántóira, és termőföldjeire pörögnek, előttük a kopottas, piros-sárga ruhába öltözött Maragatosok nyitják meg az utat, akik az övükre tűzött 24 kolomppal zajongják fel a környék rossz szellemeit, és űzik el az állatbőrbe bújt gonosz alakokat. A hagyomány a múlt században majdnem teljesen eltűnt, de pár lelkes lakónak köszönhetően, mégis sikerült megmenteni a ma már az egész falut megozgató ünnepet. A helyiek kedvenc része, amikor a 2-3 éves beöltözött gyerekek, aranyosan táncolnak kolompokkal a kezükben a felnőtteket utánozva.

Még több spanyolos témáért, történetért és érdekességért látogass el a SPOTT Facebook oldalára!

Spanyolországi túrákért pedig nézz körül a Spanyolban Otthon weblapján!