Spanyolország... ahogy senki más nem mutatja be Neked!

Spanyolban Otthon

A spanyol Nagy Paradicsomcsata

La Tomatina

2017. szeptember 09. - kasa heni

Minden év, augusztus utolsó szerdáján kerül sor Spanyolország leghíresebb bulijára, a La Tomatina fesztiválra. A Nagy Paradicsomcsatát, Valenciától mindössze 40 km-re fekvő Buñol városkában rendezik meg 1945 óta.

tomatina16.jpg

Érdekes módon, a Tomatina egy tradicionális városi ünnepség botrányba fulladásából alakult ki. Barcelona és Valencia tartományi városokban népszerű, „Óriások és Nagyfejűek” (Gigantes y Cabezudos) fiesztáján, pár helyi fiatal helyet próbált törni magának, hogy az első sorból élvezhessék a felvonulást. A nagy igyekezetben azonban, véletlen fellökték a táncoló óriásfigurákat kísérő rezesbanda egyik tagját, aki dühében vagdalkozni kezdett. Az eset pont egy zöldségárus standja előtt történt, így adódott, hogy a keze ügyébe eső paradicsomok záporozni kezdtek a fiatalok felé, akik a "buli" hevében visszadobálták a zöldséget. Az 1945-ös csetepaténak –nem először, s nem is utoljára- a rendőrség vetett véget. A „balhés” társaság mindezt olyan szórakoztatónak találta, hogy egy évvel később, immár otthonról hozott paradicsomokkal szándékosan ismételték meg a csatát, az év ugyanazon napján, mit sem sejtve, hogy ezzel útnak indították az ország legnagyobb fiestáját.

tomatina4.jpg

Spanyolokról lévén szó hamar kedvet kapott mindenki, és a következő években mind többen gyűltek össze, hogy részesei lehessenek a mókának. Az 50-es években politikai okokból többször is betiltották az ekkor már városi fiestává nőtt eseményt, de a lakosság ragaszkodva a frissen született tradíciójához, 1957-ben még utcára is vonult, hogy nem tetszését jelezze a város vezetősége felé. Ekkor tüntetőleg, megrendezték a „Paradicsom temetése” fesztivált, amely során szimbolikusan egy paradicsomot vittek körbe egy hatalmas koporsóban Buñol utcáin. A zendülés olyan sikeres volt, hogy ettől az évtől kezdve a városi vezetőség támogatásával rendezik meg a La Tomatina fesztivált évről-évre. Az igazi hírnévre egy riportműsor után tett szert, amit követően szinte özönleni kezdtek a turisták az országból, és hamarosan a világ minden tájáról is.

Így alakult ki ez az egyik legőrültebb spanyol fiesta, amelyen idén 22.000 ezer ember vett részt, és akik egy óra leforgása alatt 160 tonna paradicsomot zúztak szét egymáson. A mindössze 9 ezer főt számláló városkába természetesen sokkal több látogató érkezik ilyenkor (számukat 40-50 ezerre becsülik), de biztonsági okokból 4 évvel ezelőtt radikálisan korlátozták a Nagy Paradicsomcsatán résztvevők számát. A csata terültét lezárják, ahova csak a részvételre jogosító karszalaggal rendelkezőket engedik be. Tehát, aki szeretne jövőre részt venni a La Tomatinán érdemes előre gondoskodnia a 10 euróba kerülő belépőről, amelyet akár interneten is megvásárolhat (www.latomatina.info).

tomatina6.jpg

Aki eljut, annak pedig érdemes betartania pár íratlan szabályt, és megfogadnia pár jótanácsot, miszerint:

  • megszerezni a bezsírozott oszlop tetejéről a sonkát, amely egyben a buli kezdetét jelenti
  • talpig ázni az ezután beinduló vízágyúk alatt
  • vigyázz, hogy ne kerülj a kamionról leömlő tonnányi paradicsom alá
  • ne felejtsd el összenyomni a paradicsomot, mielőtt jól megküldesz vele valakit,
  • olyan ruhába érkezz amit nem sajnálsz, és
  • amit nem téphetsz le sem saját magadról sem másról 
  • gondoskodj védőszemüvegről,
  • egy óra elteltével, a délben megszólaló gong hallatán abba kell hagynod a dobálást,
  • majd ne felejts el a folyóban megfürödni, mivel nem biztos hogy paradicsomszószban úszva be fognak engedni szállásodra!

További képek a 2017-es év La Tomatina fesztiváljáról:

tomatina3.jpg

tomatina11.jpg

tomatina22.jpg

tomatina14.jpg

tomatina7.jpg

tomatina5.jpg

tomatina24.jpg

tomatina1.jpg

tomatina23.jpg

tomatina17.jpg

tomatina18.jpg

tomatina15.jpg

Még több spanyolos témáért, történetért és érdekességért látogass el a SPOTT Facebook oldalára!

Spanyolországi túrákért pedig nézz körül a Spanyolban Otthon weblapján!

Spanyolország lenyűgöző barlangjai - 1.rész

2017. augusztus 01. - kasa heni

1. Cove del Darch (Porto Cristo – Mallorca)

Mallorca szigetén 300 barlang található. Ezek közül a legszebb, a kiterjedt Cove del Darch barlangrendszer, amely a sziget keleti partján húzódik, Porto Cristo közelében. A Sárkánybarlangban található a Föld legnagyobb földalatti tava (Lago Martel), melyen akár hajókázhatunk is, és fantasztikus kamarazenei koncerteken élvezhetjük egyedülálló akusztikáját. A négy nagyobb teremből álló barlangrendszer 2,4 km hosszú és 25 méter mélyen van a föld felszíne alatt. A barlang létezése már a középkorban sem volt ismeretlen, tudományos felderítését 1880-ban M.F Will kezdte el, majd 1896-ban E.A.Martel fejezte be. Ezek után, 1922 és 1935 közt építették ki a látogatók számára.

A kellemes klímával (21°C, 80% páratartalom) rendelkező Sárkánybarlangot, kísérő nélkül, de csoportban lehet megtekinteni. A látogatók előtt megnyitott 1200 méter hosszú szakasz, egy óra alatt kényelmesen bejárható. A fényjátékkal megvilágított cseppkövek, valamint a hangulatos zenei aláfestés egy örök élményt biztosít mindenki számára. A séta végén kihagyhatatlan program még a csónakázás, a 117 méter hosszú, és 30 méter széles Martel tavon.

2. Cueva de Valporquero (Valporquero de Torío, León)

Ez a mészkőbarlang-rendszer, amely valójában egy nagy barlang három bejárattal, León tartomány északi részén húzódik. A barlangok 5-25 millió évvel ezelőtt, a miocén korban alakultak ki. A környező hegyek zord időjárása miatt a vízformálta barlangok december és február között megközelíthetetlenek, mivel a bajáratokat általában hó torlaszolja el. A 3100 méter kiterjedésű, hatalmas, kétszintes rendszer 1966 óta látogatható. A leglenyűgözőbb terem az 5600 m2-es és 20 méter magas Gran Rotonda. A barlang elég hideg (7 °C, 99% páratartalom), a talaj csúszós, ezért érdemes meleg ruhát és strapabíró cipőt felvenni. A látogatókat vezetők kísérik körbe, és több lehetőség közül is lehet választani. A legrövidebb, az 1600 méteres „Normal” útvonal, a barlang felső szintjén vezet, amelyet érdemes tavasszal az olvadás után, vagy a csapadékosabb őszi hónapokban választani, amikor a beszűrődő víznek köszönhetően kisebb vízfolyamok és vízesések alakulnak ki. Az edzettebbek választhatják a 2500 méteres „Largo” túrát is, 7 szemet gyönyörködtető termen haladhatunk át, ahol a világítás külön kiemeli a szebb mészkőformákat. Vagy a kalandok kedvelői, előzetes bejelentkezés esetén, választhatják a mindkét szintet bejáró „Insólito” 3km-es túraútvonalat, amelynek egy szakaszát sötétben, fejlámpa fénye mellett kell megtenni. TIPP: Ezeken kívül a környékben számos tour operátor kínálja jobbnál-jobb kalandtúráit, de mindig figyelni kell, hogy rendelkezzenek a barlang hivatalos engedélyével. Az ALSA busztársaság július 22.-től augusztus végéig, közvetlen járatokat indít León városából. Aki, pedig egy egész napos kirándulásra szeretne befizetni, érdemes a http://www.cuevadevalporquerotour.com/ választania, akik privát buszaikkal indulnak Leónból, és útközben több megállót is beiktatnak szebbnél szebb helyeken. Áraik tartalmazzák a belépőt és a nap végén egy vacsorát is, amely során a régió tradicionális ételeit kóstolhatjuk meg.

valporquero1.jpg

valporquero2.jpg

3. Gruta de las Maravillas (Aracena-Huelva)

Ez, a földtörténetileg fontos mészkő-barlang 500 millió évvel ezelőtt, a kambrium korban alakult ki. A legenda szerint a barlangra egy helyi kondás bukkant rá, aki egy elveszett malacát kereste. Elámulva a hatalmas fehér mészkő és márvány képződmények láttán, a barlangot Pozo de la Nieve, vagyis a Hógödörnek nevezte el. Napjainkban már Csodák-barlangja néven ismert Gruta de las Maravillas, kicsit több mint 100 éve, Spanyolország első kiépített barlangjaként, 1914-ben nyitotta meg kapuit a publikum előtt.Az óriási geológiai értékekkel bíró barlang három szintje közül kettő, csoportban, vezető kíséretével látogatható. A különböző formájú és színű cseppkövekkel díszített termeit és galériáit, közel egy óra alatt járhatjuk be (16-19 °C, 98-100% páratartalom). A barlangban található tó megigézően kék vize csak még felejthetetlenebbé teszi a látogatást. TIPP: Érdemes a Aracena város Turista kártyáját megvásárolni, amellyel a barlangon kívül még látogatható a vár, és egy fantasztikus Sonkamúzeum is.

4. Grutas de San José (Vall de Uxo – Valencia)

Ez a csodálatos barlang (20 °C), amely évente 140ezer látogatót fogad, a Valenciától délre fekvő Sierra de Espanda természetvédelmi terület határán található. A barlangrendszer 230 millió évvel ezelőtt, a triász korban alakult ki. Érdekessége, hogy itt található Európa leghosszabb hajókázható, 2750 méter hosszú földalatti folyója. Ebből 800 métert a látogatók is csónakban ülve tesznek meg, majd ezután egy tényleg rövid, mindössze 255 méteres séta következik. De nem szabad elmulasztani a bejáratnál lévő 16.000 éves barlangrajzok megkeresését sem!

5. Cueva de Nerja (Nerja, Andaluzia)

Málagától keletre fekvő Nerja városa, a partszakasz egyik legnagyobb üdülőhelye, amelytől mindössze 1 km-re óriási barlangrendszer húzódik. Erre a barlangra csupán 1959-ben találtak rá helyi gyerekek játszás közben, viszont mára az ország egyik legkeresettebb látványossága. Köszönhető ez egyrészt annak, hogy a barlangban 500 barlangfestményt fedeztek fel, amelyek kb. 20ezer évesek, de a kutatók továbbra is folyamatosan tanulmányozzák őket. Másrészt, népszerűségét tovább növeli, hogy a több száz ember befogadására képes „El Catedral” teremben, egy egész kamarazenekar ad hangversenyeket nyaranta. Júliusban pedig, zenei és balettfesztivált rendeznek a cseppkő orgonasípokkal és tornyokkal díszített „Katedrálisban”. A színes fényekkel megvilágított termeken 2000 méteres ösvény vezet keresztül. Belsejében Őskori maradványok mellett fényképek mutatják be az ásatások menetét. A jelenleg feltérképezett barlangrendszer terjedelme 300.000 m³, de a Cueva de la Nerja föld alatti csodavilága még nincs teljesen feltárva, és hatalmas galériái közül számos sajnos még le van zárva a látogatók előtt. 

Még több spanyolos témáért, történetért és érdekességért látogass el a SPOTT Facebook oldalára!

Spanyolországi túrákért pedig nézz körül a Spanyolban Otthon weblapján!

30 természeti kincs Spanyolországban

Képgaléria

2017. július 27. - kasa heni

30 lenyűgöző helyszín Spanyolországból, ahol a természet bőven osztogatta bájait, legyen szó tengerpartokról, völgyekről és hegyekről, barlangokról, vulkánról vagy erdőkről... Ezeket egyszer látnod kell! ;)

1. Aigüestortes y Lago San Mauricio (Lleida)

aiguestortes_y_lago_san_mauricio_lleida.jpg

LUCAS VALLECILLOS (AGEFOTOSTOCK)

2. Dunas de Corralejo (Fuerteventura)

dunas_de_corralejo_fuerteventura.jpg

W JAREK (GETTY)

3. Parque de Garajonay (La Gomera)

parque_de_garajonay_la_gomera.jpg

JAN WLODARCZYK (AGEFOTOSTOCK)

4. Playa de Sakoneta (Gipuzkoa)

playa_de_sakoneta_gipuzkoa.jpg

MIMADEO (GETTY)

5. Valle de Ordesa (Huesca)

valle_de_ordesa_huesca.jpg

REBECCA E MARVIL (GETTY)

6. Salto del Nervión (Burgos y Álava)

salto_del_nervion_burgos_y_alava.jpg

CÉSAR MANSO (GETTY)

7. Bardenas Reales (Navarra)

bardenas_reales_navarra.jpg

SANTIAGO BAÑÓN (GETTY)

8. Archipiélago de Cabrera (Islas Baleares)

archipielago_de_cabrera_islas_baleares.jpg

RUSS ROHDE (GETTY)

9. Lagos de Covadonga (Asturias)

lagos_de_covadonga_asturias.jpg

JACK F. (GETTY)

10. Cabo de Gata (Almería)

cabo_de_gata_almeria.jpg

NURIA TALAVERA (GETTY)

11. Cuevas del Drach (Mallorca)

cuevas_del_drach_mallorca.jpg

JTB (GETTY)

12. Hoces del Duratón (Segovia)

hoces_del_duraton_segovia.jpg

JAVIER DÍEZ COMPADRE (AGEFOTOSTOCK)

13. Torcal de Antequera (Málaga)

torcal_de_antequera_malaga.jpg

WESLEY MARTINEZ DA COSTA (GETTY)

14. Las Médulas (León)

las_medulas_leon.jpg

DANIEL CANDAL (GETTY)

15. La Ciudad Encantada (Cuenca)

la_ciudad_encantada_cuenca.jpg

GETTY IMAGES

16. Charco del Clico (Lanzarote)

charco_del_clico_lanzarote.jpg

C. ARANEGA (GETTY)

17. Teide (Tenerife)

teide_tenerife.jpg

ROSS HELEN (GETTY)

18. Playa de Catedrales (Lugo)

playa_de_catedrales_lugo.jpg

J. WILDMAN (GETTY)

19. Timanfaya (Lanzarote)

timanfaya_lanzarote.jpg

MARKA (GETTY)

20. Cala Torrent de Pareis (Mallorca)

cala_torrent_de_pareis_mallorca.jpg

GONZALO AZUMENDI (GETTY)

21. Caminito del Rey (Málaga)

caminito_del_rey_malaga.jpg

DAVID RAMOS (GETTY)

22. Caldera de Taburiente (La Palma)

caldera_de_taburiente_la_palma.jpg

GETTY IMAGES

23. Naranjo de Bulnes (Asturias)

naranjo_de_bulnes_asturias.jpg

IAN CUMMING (GETTY)

24. Volcanes de la Garrotxa (Gerona)

volcanes_de_la_garrotxa_gerona.jpg

LUCAS VALLECILLOS (AGEFOTOSTOCK)

25. Circo de Gredos (Ávila)

circo_de_gredos_avila.jpg

MANUEL BREVA COLMEIRO (GETTY)

26. Monfragüe (Extremadura)

monfrague_extremadura.jpg

MIKEL BILBAO (AGEFOTOSTOCK)

27. Parque nacional de Doñana

parque_nacional_de_do_ana.jpg

GETTY IMAGES

28. Mallos de Riglos (Huesca)

mallos_de_riglos_huesca.jpg

DAVID SANTIAGO GARCIA (GETTY)

29. Selva de Irati (Navarra)

selva_de_irati_navarra.jpg

JOSÉ ANTONIO MARTÍNEZ (AGEFOTOSTOCK)

30. La Pedriza (Madrid)

la_pedriza_madrid.jpg

JOSÉ RAMIRO (AGEFOTOSTOCK)

Még több spanyolos témáért, történetért és érdekességért látogass el a SPOTT Facebook oldalára!

Spanyolországi túrákért pedig nézz körül a Spanyolban Otthon weblapján!

Táncoló gólyalábak

2017. július 24. - kasa heni

Festival de Danza de los Zancos, azaz a Gólyalábas Táncfesztivál La Rioja tartomány egyik kiemelkedő ünnepe. Anguiano városka hagyományos népi táncával, védőszentje, Szent Mária Magdolna (Santa Mª Magdalena) előtt tiszteleg.

zancos_anguiano9.jpg

Július 22., Szent Mária Magdolna napja, aki a megtérő bűnös nők, az orvosok és gyógyszerészek, a haldoklók, a foglyok, a borászok, a fodrászok és a parfümkészítők védőszentje. Régi időkben, a keresztény hagyomány, és a népi vallásosság összemosta Mária Magdolna alakját más női -leginkább bűnös- alakokkal az evangéliumból, de manapság már úgy emlékezünk rá, mint az Úr feltámadásának első tanújára, az „apostolok apostolá”-ra.

A három napos fesztiválról az első írásos emlék, 1603-ból maradt fenn, de ebben a tánc pontos eredetéről nem tesznek említést. Több feltevés is létezik, de az általánosan elfogadott, hogy ezzel a XII. századi pogány eredetű rítusos tánccal, a bő termésért, és a föld termékenységért áldoztak. A gólyalábas táncnak több változata is van, és a város különböző ünnepein ezeket felváltva mutatják be. A legjellegzetesebb a júliusi, amikor Anguiano nyolc, 16 és 27 év közötti fiatal férfiúja vakmerőséget cseppet sem nélkülözve pörög le egy meredek sikátoron, és egy lépcsősoron. Öltözetük épp oly sajátos, mint előadásuk, alpargatas saru, horgolt harisnya, haskötő és rojtos kendő már önmagában is egyedi lenne, de valójában 4 különböző kiegészítő az, ami külön-külön is rendkívül figyelemfelkeltő.

zancos_anguiano.jpg

zancos_anguiano5.jpg

zancos_anguiano8.jpg

Elsőként, a fehér fonallal hímzett sárga gyapjúszoknya, amely a táncosok szerint, pörgés közben, nagyban segíti őket az egyensúlyuk megtartásában. Majd a 7 színes, selyemcsíkkal díszített mellény, amely a 7 lépcsőfokot jelképezi. De nem maradhat el a castañuelas sem, amelyet tradicionális eljárással –csakúgy mint a pipákat- bruyére (briar) gyökérből készítenek. A castañuelasok a táncosok legféltettebb kincsei, egyedi, virágos mintával és saját monogramjukkal díszítve. Ezeket sosem ajándékozzák el, de a hagyomány 400 éves története során, még arra sem volt példa, hogy ez apáról fiúra szállott volna, mint ahogy például a szintén nagyon személyes színes kendők. És természetesen nem hiányozhatnak, a legfontosabb kellékek sem, a 45 cm-es, bükkfából készített gólyalábak sem, amelyeket merinó juh gyapjával töltött párnácskák segítségével erősítenek fel lábukra.

zancos_anguiano4.jpg

A felöltözés és a gólyalábra állás, egy külön kihívás, amelyben volt táncosok segédkeznek. Szintén ők azok, akik további önkéntesekkel, az idelátogatók ezreivel együtt szorosan alkotják a biztonságos „matracot”, a táncosok útján. Mária Magdolna szent szobrát a San Andrés templomban őrzik, ahol tiszteletére szent misét celebrálnak, majd képét kiviszik a templom elé. Ott, a már két sorban felsorakozott táncosok, ingadozva, egyik lábról másikra állva várják, hogy Ők is leróhassák tiszteletüket. A felharsanó duda- és dobszóra megkezdik táncukat, majd a zene egyre gyorsuló ütemére pörögni kezdenek, és egymás után elindulnak, hogy egy meredek, szűk sikátoron lefelé táncoljanak, aminek végén még egy éles kanyar bevétele után, hét lépcsőfokon is lepörögnek. Így érthető, miért is van szükség a nézőkből álló „puha matracra”, hiszen az egymás ellen időre versenyző táncosok dolgát nem csak a csúszós kő, és a lépcső kövei közti rések -amibe könnyen beszorulhat a faláb- nehezíti meg, hanem a megállás is, amire sok lehetőség nincs. Mint mondják a táncosok, Ők nem félnek, hiszen Santa Mª Magdalena védelmezi őket.

Még több spanyolos témáért, történetért és érdekességért látogass el a SPOTT Facebook oldalára!

Spanyolországi túrákért pedig nézz körül a Spanyolban Otthon weblapján!

Ma exhumálják Salvador Dalí maradványait

2017. július 20. - kasa heni

A Katalóniában élő 61 éves María Pilar Abel Martínez azt állítja, hogy Salvador Dalí az apja. Pilar nyilatkozata szerint, édesanyja és a festő titkos kapcsolatot folytatott az 1950-es évek közepén. Elmondása alapján, szülei akkor ismerkedtek meg, amikor anyja háztartási alkalmazottként dolgozott Cadaquésben a festő barátainál, és egy tanút is talált, aki a bíróság előtt igazolta a szerelmi viszonyt. A nő azt szeretné elérni, hogy a bíróság mondja ki: Ő Salvador Dalí lánya. 

dali_pilar2.jpg

Még 2015-ben fordult emiatt bírósághoz, és tavaly novemberben engedélyezték, hogy az apasági teszthez DNS-mintát vegyenek Dalí halotti maszkjáról. Ez azonban nem hozott eredményt, és a bíróság egy újabb, június 26-ai döntése kimondja, hogy az apaság megállapításához nélkülözhetetlen az 1989-ben elhunyt művész maradványainak exhumálása. Más módja ugyanis nincs a mintavételnek, sem olyan biológiai minták, sem olyan személyes tárgyak nem maradtak fenn, amelyek alapján elvégezhető lenne a szükséges vizsgálat.

tumba-de-salvador-dali2.jpg

Ekkor, Enrique Blánquez ügyvéd, aki az eljárásban Pilar Abelt képviseli, a spanyol sajtónak azt mondta: arra számít, hogy a Spanyolország északkeleti részén, Figuerasban eltemetett művész földi maradványainak exhumálása még júliusban megtörténik. Majd nem sokkal később ismét a sajtó elé állt, hogy a szűken nyilatkozó Fundación Gala-Salvador Dalí alapítvány helyett közölje, hogy a művész örökségét kezelő alapítvány fellebbezett az exhumálást elrendelő bírói döntés ellen. Indítványozták Pilar és öccse DNS-vizsgálatát, majd mindkettőjüktől nyálmintát vettek, hogy megállapítsák ugyanattól az apától származnak-e.

tumba-de-salvador-dali.jpg

A történet pikantériája, hogy a jogászok és az ügyvédek mellett, a vizsgálatban maga a spanyol államügyész is részt vesz, ugyanis ez az ügy a spanyol államot is érinti, mint a törvényes leszármazottak nélkül elhunyt művész örökösét.

Kétség kívül, a mai nap (2017.07.20), az egyik legjelentősebb pontjához érkezett az ügy. Ugyanis a bíróság rendelkezése szerint ma este exhumálják Salvador Dalí maradványait. Az eljárás 20:00 órakor kezdődik, miután bezár a figuerasi Dalí múzeum, ahol a világhírű szürrealista művész kriptája található.

A művész kriptája a Teatro-Museo Dalí nevet viselő múzeumban van, amely szülővárosában, a francia határhoz közeli Figueresben található. Spanyolország második leglátogatottabb múzeuma, amely napi átlag 4000 embert fogad, Dalí legmeghökkentőbb alkotásainak ad otthont. Az öt emeletes épületet egy színházépület volt, és maga a művész alakította át otthonává, az 1960-as években és a 70-es évek elején.

Először le kell majd emelni a kriptát rejtő, mintegy másfél tonnás kőlapot, majd ezt követően az igazságügyi orvosszakértő megállapítja, hogy lehetséges-e DNS-mintát venni a bebalzsamozott testből, és ha igen, megteszi azt. Az exhumálást a lehető legdiszkrétebben, a nyilvánosság teljes kizárásával, és szigorú biztonsági intézkedések –dupla védőruha, kesztyű, arcmaszk, stb.- mellett fogják elvégezni, hiszen egy lehulló hajszál vagy egy apró verejtékcsepp is tönkreteheti a vizsgálatokat.

Az eredmények 2 hónap múlva várhatóak, és ha Pilar Abelről bebizonyosodik, hogy valóban Salvador Dalí lánya, a felbecsülhetetlen értékű örökség 25 százalékára tarthat igényt, amely minden bizonnyal egy másik bírósági tárgyalásnak ad majd helyet.

teatro_museo_dali2.jpg

teatro_museo_dali1.jpg

forrás: elmundo.es, elperiodico.com, abc.es

Még több spanyolos témáért, történetért és érdekességért látogass el a SPOTT Facebook oldalára!

Spanyolországi túrákért pedig nézz körül a Spanyolban Otthon weblapján!

Fanzara, a spanyol street art falu

M.I.A.U.

2017. július 17. - kasa heni

Fanzara, a Valenciától mindössze 80 kilométerre fekvő apró település, az elmúlt évtizedekben –nem egyedüliként- a globalizáció egyik problémájával küzd. A folyamatos elnéptelenedés oda vezetett, hogy a jelenlegi 300 főt épphogy meghaladó lélekszámú település 70%-a nyugdíjas.

cosmo_gif.gif

Pár éve, a falu akkori vezetősége úgy gondolta, hogy valamiféle megoldást jelenthet ha „zöld utat” enged egy veszélyes-hulladék lerakó telep létesítésének. De szerencsére a falu lakói ezt másképp gondolták. Két helybéli, Javier López és Rafa Gascó minden követ megmozgatott, és az emberek összefogásával kieszközölték, hogy a telep végül messze elkerülje Fanzarát. Szintén nekik köszönhető, hogy ezután, a javarészt 65-80 éves helyieket sikerült meggyőzniük arról, hogy az elöregedés helyett válasszák a falu megújulását, teret adva egy izgalmas és innovatív stíluságazatnak, a street art-nak. Az idősek általában ezt a fajta művészetet fenntartással fogadják, ezért a két szervező a projekt megvalósulását a falusiak bevonásával tervezi, hogy majd azt egy kicsit mindenki magáévá tudhassa.

miau38.jpg

miau40.jpg

Javier és Rafa, ismét akcióba lendültek és mindent megtettek, hogy valahogy street art-osokat csaljanak a faluba, és csak reménykedni tudtak, hogy valaki elfogadja a meghívásukat annak ellenére, hogy a munkáért fizetni nem tudtak. Nagy meglepetés volt, amikor 2014-ben, 23 művész jelent meg a falu utcáin, és pár nap alatt 44 épület falán hagyták ott alkotásaikat. Ami viszont még nagyobb meglepetés volt számukra, hogy ezután egyszeribe mindenki szeretett volna valamilyen alkotást a háza falára. Ezzel, Fanzarában kezdetét vette egy egészen új művészeti fesztivál, és egyben „kitárta kapuit” a falu Befejezetlen Street Art Múzeuma (M.I.A.U. – Museo Inacabado de Arte Urbano).

miau22.jpg

Idén, 4. alkalommal rendezték meg a fesztivált (július 6-9.), amelyre ismét neves street art művészek érkeztek a világ különböző országaiból. A rendezvény továbbra is tartja magát az eredeti elképzeléshez, hiszen a művészek ingyen dolgoznak, cserébe viszont a helyiek szállásolják el őket, főznek nekik, miközben a különféle graffitiket, köztéri szobrokat és 3D-s installációkat együtt, a falu aprajával és nagyjával közösen alkotják meg. Az általános kiadásokra az önkormányzattól 2000 eurót kapnak, amit adományokkal, és M.I.A.U.-s ajándéktárgyak, pólók eladásából befolyt pénzzel egészítenek ki.

miau35.jpg

Az új arculatnak, és a fellendült turizmusnak köszönhetően a helyiek ismét lelkesek. Sikerült elérniük azt, amit oly kevés elnéptelenedő településnek… megtalálniuk azt az utat, amely a közösség összefogásával újra életet visz az egyre üresedő utcákra, és a kopott falak közé, hiszen a falu lakóinak száma az elmúlt négy évben 250-ről 323-ra bővült. A „múzeum” pedig, az év bármely napján, 24 órában várja az idelátogatókat, akiket a fiatalos lelkű idősek, egy vezetett túra keretében szívesen végigkalauzolnak az utcákon.

Képgaléria:

miau37.jpg

miau32.jpg

miau58.jpg

miau36.jpg

miau1.jpeg

miau49.jpg

miau33.jpg

miau34.jpg

miau15.jpg

miau11.jpg

miau16.jpg

miau20.jpg

miau26.jpg

miau14.jpg

miau4.jpeg

miau5.jpg

miau29.jpg

miau43.jpg

miau55.jpg

miau57.jpg

miau45.jpg

miau44.jpg

miau66.jpg

miau51.jpg

miau41.jpg

miau59.jpg

miau63.jpg

miau65.jpg

forrás: Javier López, Rafa Gascó, Asociación MIAU

Még több spanyolos témáért, történetért és érdekességért látogass el a SPOTT Facebook oldalára!

Spanyolországi túrákért pedig nézz körül a Spanyolban Otthon weblapján!

San Fermín emberibb arca

2017. július 16. - kasa heni

Mint miden évben, idén is, július 14-én éjfélkor véget ért a világ egyik leghíresebb fesztiválja, a San Fermín. A bikafuttatásokról híres pamplónai ünnep, amikor akár életükkel is játszó emberek ezrei futnak felbőszült bikák előtt, és ami ezt követően bikaviadallal, és a bikák halálával zárul, nos, ennek a vértől cseppet sem mentes fiestának van egy sokkal emberibb arca is.

san_fermin_la_cara_humana20.jpg

Bizony tévesen sokan úgy vélik, hogy ez, San Fermín de Amiens, a város védőszentjének ünnepe. Valójában azonban Pamplona védőszentje San Saturnino (vagy San Sernin néven is ismert szent), akinek ünnepét november 29-én tartják a városban. Saturnino a III. században érkezett a pogány Navarra területére, ahol missziója során több mint 50ezer embert keresztelt meg. Legendák szerint, a megkereszteltek között volt egy római köztisztviselő (Firmo), és annak fia, Fermín is, aki később Pamplona első püspöke lett. San Fermínt a keresztényüldözések idején lefejezték, majd a vértanút később Navarra tartomány védelmezőjének választották.

A szent napját –október 10.- már a XII. században is ünnepelték Navarra minden részén. Azonban a tartomány fővárosában, az emberek megelégelték, hogy a kiszámíthatatlan őszi időjárás sokszor elmossa a szent körmenetet, így a püspökhöz fordultak, azzal a kéréssel, hogy egy új, ideálisabb időpontot választhassanak az fiestának. Az egyház jóváhagyásával, 1591-ben, július 7-ére rakják át az ünnepet, amely nap történetesen egybe esett egy másik pamplónai hagyománnyal, a XIV. század óta megtartott bikafuttatással. Ez a két különböző ünnep, a további évszázadok alatt összefonódott, és ma már Spanyolország legszínesebb, és egyben legőrültebb fiestájának tartják szerte a világban.

De, hogy lett San Fermín egy nemzetközileg ismert fiesta, amelyet ma már a legnagyobb tévécsatornák is élőben közvetítenek? Egészen 1926-ig, a pamplónai ünnep csak egy volt a megannyi spanyol fiesták közt, mígnem ebben az évben megjelenik, az ekkor még nem irodalmi Nobel-díjas, viszont népszerű és a bikaviadalokért rendkívül rajongó amerikai író, Ernest Hemingway regénye. „Fiesta – A nap is felkel” című könyvének feszültséggel teli soraiban, a pamlónai bikafuttatásra érkező, I. Világháborút átélt és lelkileg sérült ifjú katonák történetét mutatja be, miközben maga az ünnep legmélyebb részleteit is leírja. A könyv hatalmas siker, és ennek köszönhetően hamarosan évről-évre egyre több ember érkezik az eseményre.

san_fermin_la_cara_humana7_hemigway.jpg

A 9 napos San Fermín, 204 órás folyamatos fiestát ígér. Erről maga a város vezetősége gondoskodik, hiszen 2017-ben az általuk rendezett hivatalos programok száma 425 volt. Számolva egyet, gyakorlatilag fél óránként új program veszi kezdetét Pamplona különböző részein, természetesen gondolva minden korosztályra. A bikafuttatásokon kívül a legfontosabb esemény, természetesen a Szent Körmenet és mise. Majd a gyerekek kedvencei az Óriások és Nagyfejűek (Gigantes y Cabezudos) tánca, valamint a Kilikis és Zaldikus felvonulása. De ugyanúgy nem hiányozhatnak többek közt: az utcai vagy épp a kaszinó épületében lévő táncos mulatságok (verbenas / baile de alpargata), a középkori vásár, a jótékonysági tombola, a közös dobolás (El Estruendo), vagy épp a tüzijáték sem.

s_f61.jpg

s_f60.jpg

san_fermin_la_cara_humana17.jpg

san_fermin_la_cara_humana21.jpg

A hivatalos programokon túl az óvárosi rész (Casco Antiguo) utcái megtelnek a baráti körök (Peñas) rezesbandáival, akik a bárok elé kitolt hangfalakból bömbölő zenével versenyeznek. Sokszor megesik, hogy az épp pintxosukat majszoló spanyolok, a felhangzó pasodoble ritmusára táncra perdülnek. Ne feledd, ha San Fermín idején Pamplónában jársz, eszedbe se jusson tapast kérni -de máskor se-, főleg ezt nem fehér-piros ruhában tenni. És még valami… bármikor is járunk errefelé… vétek, ismétlem, a legnagyobb vétek kihagyni a város szimbolikus churrosozóját, ahol a sokszor sertepertélő 94 éves tulajdonosnő, doña Paulina Fernández továbbra is az üzlet lelke. A Churrería Mañuetában, csakúgy mint 145 éve, Paulina nagyapjának idejében, navarrai bükkfával gyújtanak alá, a kiváló minőségű olívaolajjal teli hatalmas üstöknek, amelyekbe hagyományosan, kézzel nyomják bele az óriási fánkcsigákat. (Cím: Calle Mañueta, 8 – Nyitva tartás: 6:00 – 11:30)

További pillanatkép-válogatás, a 2017-es San Fermín fiestáról:

s_f18.jpg

s_f93.jpg

s_f15_comparsa_de_gigantes_bailan.jpg

s_f50.jpg

s_f33.jpg

s_f70.jpg

Még több spanyolos témáért, történetért és érdekességért látogass el a SPOTT Facebook oldalára!

Spanyolországi túrákért pedig nézz körül a Spanyolban Otthon weblapján!

Spanyolország elhagyatott helyei - 3.rész

2017. július 10. - kasa heni

Intro az első részbőlMindig érdemes kicsit kilépni kényelmi zónánkból, és ez akkor is így van, ha épp külföldre utazunk. Habár az útikönyvek ezernyi recepttel látnak el minket, hogy időnket kedvünk szerint töltsük el, de olykor, mégis megéri letérni a jól kitaposott turistaösvényekről, és olyan tájakra is elcsatangolni, ahol az ország történelmének különleges helyszíneire bukkanhatunk. Azok az elhagyatott helyek, ahol az idő ugyan megállt, de az emberek, és a romos falak továbbra is őrzik egy letűnt kor emlékeit, igazi felfrissülésként szolgálhatnak a gondosan karbantartott városok, épületek és tengerpartok után. (1. rész - 2. rész)

16. A porcelán babagyár

A gyár épülete eredetileg egy szerzetesháznak adott otthont, aminek alsó szintjén imatermek, az emeleten pedig szobákon kívül, egy szövőműhely is volt. Az épület korai történetéről nem maradt fenn írásos emlék, mivel a Spanyol Polgárháború idején felgyújtottak minden iratot, és könyvet. A helyi legendák szerint, az itt élő szerzeteseket meggyilkolták, testüket pedig egy aknába dobták. A háború után, az épületet egy neves spanyol porcelánművész és szobrász, Ramón Inglés vette meg, aki testvérével karöltve porcelán babák gyártásába kezdett. A gyár két kis falu -Segorbe és Altura- közt fekszik, és a háborúk utáni szűkös időkben mindkét település vezetősége igényt tartott az ipari adókra, továbbá olyan szigorú, és betarthatatlan szabályokat hoztak a gyár működésére, hogy a testvérek a bevételt szinte teljes egészében a kiszabott büntetésekre költötték. A gyakorlatilag ellehetetlenített vállalkozás, és a keresletet rosszul felmérő gyárosok raktáraiban egyre halmozódó porcelán babák költségei, hamar a csőd szélére sodorták a testvéreket. A babagyáron így is sikerült továbbadniuk, egy politikailag jobb kapcsolatokkal rendelkező nőnek, aki viszont tulajdonba vétel után olyan súlyosan megbetegedett, hogy képtelen volt a gyárat újra üzembe állítani. A gyár területe szabadon látogatható, a polcokon öntőformák, a földön babák karjai és lábai hevernek szerte szét. A gyártósorok pedig továbbra is őrzik azt a pillanatot, amikor a gyárban végleg lekapcsolták az áramot.

17. Granadilla, ahol a víz az úr

Granadillát a IX. században muzulmánok alapították, Granada néven. 1160-ban, II. Ferdinánd leóni király visszahódítja a térséget, és a település köré azonnal egy védelmező városfalat építtet, mivel a falu az ún. Vía de la Plata, vagyis az ókori kereskedők zarándokútján, de továbbra is kiemelkedő szereppel bíró Ezüst Úton feküdt. A falu nevét 1492-ben változtatják Granadillára, amikor a Katolikus Királyok visszafoglalják a móroktól a ma Granada néven ismert várost. Csakúgy, mint az első részben említett Escó esetében, Granadilla (Cáceres) is áldozatul esik Franco diktátor vízreformjainak. Gabriel y Galán víztározó és duzzasztógát építési tervei lenyűgözőek voltak ugyan, de ezek szerint a gyönyörű, ódon várfallal körbevett település, és annak környéke teljesen víz alá került volna. A 9 évig tartó munkálatokat 1952-ben kezdték el, és csak az átadást megelőző évben, 1960. június 24-én jelenti be a kormány az egész település önkényes államosítását. A lakókat azonnali kiköltözésre szólítják fel, annak ellenére, hogy már tisztán látszott a mérnökök tévedése, ugyanis Granadilla mintegy félszigetként nyúlik be a víztározóba, amelynek vize azóta sem lepte el sosem ezt a kis falut. (TIPP: ha kíváncsi vagy a falura, érdemes a Madridtól nem olyan távolra lévő, egy Jerte-völgyi kirándulással összekötni!)

18. Lemóniz - A fantom atomerőmű

Észak-Spanyolországban, a Bilbaótól 30 km-re található fantom-erőmű két atomreaktorába soha egy gramm urán sem került. Az Urdaibai természetvédelmi körzet területén lévő komplexumot sok kilométernyi rozsdás szögesdrótkerítés övezi, és csupán a biztonsági cég szünet nélkül járőröző embereinek léptei hallatszanak ki. Építését 1972-ben kezdték el, szintén Franco tábornok ipari, modernizációs projektjei részeként. A kezdeti munkálatokat sem az első, ’73-as olajválság, sem az a tény nem állította le, hogy a hivatalos engedélyek nagy része bizony hiányzott. Majd csak 10 év múlva, 1982-ben állítják le az erőmű építését, a helyi lakosság tiltakozása, de főleg az ETA baszk szeparatista terrorszervezet merényletei, és folyamatos támadásai következtében. Az erőmű lerombolását követelő ETA összesen 40 merényletet követett el, amelyek 5 emberi áldozatot követeltek. Bombamerényletek során 3 munkás meghalt, de a terrorszervezet ennél sokkal durvább eszközöktől sem riadt meg. ’81-ben elrabolták az egyik főmérnököt –José María Ryan-, akit egy hét fogva tartás, és brutális kínzások után tarkón lőttek. Majd 15 hónappal később, az áldozat posztját betöltő projektvezető mérnök -Ángel Pascual Múgica-, megkötözött holtestére is egy elhagyatott helyen találnak rá. Ezek után, az ekkor aktuális politikai vezetőség még mindig folytatni akarja az építést, de egy hónap múlva a választásokon nyer az ellenzéki PSOE (Spanyol Szocialista Munkáspárt), más projektekkel együtt leállítják az építkezést, ami addig 5,8 milliárd euróba került. A gyár 55.000 négyzetméternyi területe természetesen nem látogatható, de tervben van egy tematikus park kialakítása, ami az energia ipart és tudományt mutatná be.

19. InTempo - Az üres felhőkarcoló

A hírhedt üdülőváros, Benidorm, az 1950-es években hirtelen rohamos fejlődésnek indult, és a kis halászfalu, egyszeribe az égig érő épületek dzsungelévé válik. Az alkoholra és szexre szomjas angol külföldi turisták olyan elképesztő számban érkeztek ide, hogy hamarosan Benidormot Európa Manhattanjeként emlegették, ami a legtöbb szállást tudhatta magáévá a Földközi-tengeren. A szállodákat, és lakóingatlanokat építtető befektetők pénze sosem látszott elapadni. Az InTempo grandiózus projektjét 2006-ban mutatták be, és az építkezést 2007. május 2-án el is kezdték, cseppet sem törődve a már érezhető gazdasági válság előszelével. A cél nem kevesebb, mint az ország legmagasabb mega-lakóházának megépítése. A kivitelezés során a tervek ugyan többször változtak, de az elkészült 47 emeletes, 192 méter magas épület, így is Spanyolország 5. legmagasabb felhőkarcolója lett. Annak ellenére, hogy csupán a tervek alapján, a 269 lakás közel felét sikerül kb. 6000 euros négyzetméteráron (igen, annyi :) 1,5 millió forint) értékesíteni, a bonyolult kereszt hitelek, a csalók, egy bedőlt bank, és az ingatlanfejlesztő tulajdonosok egymás ellen fordulásának szövevényébe berepülő, és a gazdasági krízis által felfújt ingatlan-lufi végül akkorát durrant, hogy 2014-ben, a már 94%-ban felépült felhőkarcoló építkezését le kellett állítani. 2016-ban, 93 € millióért talál új gazdára az InTempo, de továbbra sincs mozgolódás az épület körül.

19+1. Az elsüllyedt amerikai csillag

A híres amerikai hajóépítész, Francis Gibbs által épített hajót, több mint 1800 fő, továbbá 650 fős legénység szállítására tervezték. 1940-ben bocsátották vízre, majd két év múlva az amerikai haditengerészet szolgálatába állították. A II. Világháború után, a hatalmas hajót kabinokkal bővítették, és pár évig utasszállítóként működött, de szerencsétlen módon ’74-ben összeütközött egy repülőgép-hordozó hajóval. Mielőtt a javítási munkákat befejezték volna, a hajó ismét útnak indult, de a beszivárgó vizek miatt az utasok visszafordíttatták a hajót. Ezt követően, a többszörös tulajdonos csere sem tette meg hatását, sosem lett belőle luxus szállodahajó, ami méltó utódja lehetett volna a Titanicnak. A kudarcok, és egy újabb tulajdonos váltás után, Bejrút városa úszó börtönhajóként akarta hasznosítani, de végül mégis elálltak a tervektől. 1993-ban, utolsó gazdája, vontatóhajókkal próbálta Thaiföldre vinni, de a javítási munkálatokra sosem érkeztek meg. Az út során viharba kerültek, és az elszabadult American Star a Kanári-szigeteknél zátonyra futott, és kettétört. A hatalmas roncshajóról időközben minden rész leszakadt, ma már csak a tenger áramlásától függően bújik elő néha egy-egy roncsdarab.

További érdekességekért látogass el a SPOTT Facebook oldalára!

Spanyolországi túrákért pedig nézz körül a Spanyolban Otthon weblapján!

Doñana Nemzeti Park, Európa legnagyobb lápvidéke

2017. június 08. - kasa heni

Spanyolország 15 Nemzeti Parkja közül kiemelt szereppel, és az egyik legnagyobb védettségi szinttel bír a Parque Nacional de Doñana, amely Európa legnagyobb lápvidéke. Az 500 négyzetkilométer területű park, 1994 óta a Természeti Világörökség része, valamint 2012 óta részt vesz az Unesco Ember és Bioszféra programjában is. A ramsari egyezmény aláírásával, tagja az egyik legrégebbi természetvédelmi megállapodásnak, amely kimondja a nemzetközi jelentőségű vadvizek, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeinek megóvását. És természetesen a NATURA 2000 és a ZEPA oltalma alatt áll.

parque-natural-de-do_ana-vista-aerea.jpg

A Doñana Nemzeti Park, az Ibériai-félsziget legdélebbi részén, az andalúziai Huelva, Sevilla és Jerez megyék határvidékén, a Guadalquivir és a Rios Tinto torkolatánál, az Atlanti-óceán partvidékén terül el. Mivel ezen a vidéken ember szinte sosem lakott, a terület sokáig az ősi természetességében tudott megmaradni a vadvilág háborítatlan birodalmának. Lápvidékek, sós mocsarak, mandulafenyők, paratölgyek, árterületek és vándordűnék varázslatos, titokzatos világával találkozhatunk itt. Hol olyan érzésünk lehet, mintha a Duna vagy a Nílus deltájában járnánk, hol valóságos őserdő vesz körül, hogy aztán egyszerre azt hihessük, a Szahara forró homoksivatagába csöppentünk.

A Doñana bioszféra rezervátum az európai vándormadarak kiemelt pihenőhelye, ahol 6 millió madár talál menedékre. Továbbá, több mint 4000 állatfajnak ad otthont, köztük a világ legritkább macskaféléjének, a veszélyeztetett ibériai hiúznak. De kiemelhetőek még például, a rózsás flamingók, a gímszarvas, a dámvad, az európai borz, vagy az egyiptomi mongúz is.

Azonban a vizes élőhely fennmaradása az utóbbi évtizedekben veszélybe került, és csak nehezíti a természeti egyensúly megőrzését és visszaállítását, hogy a felmerülő problémák igen sokrétűek. Annak ellenére, hogy a Világörökségi Helyszínt nemzeti törvények, EU-s természetvédelmi irányelvek és nemzetközi szerződések egyaránt védik, mégis több mint 1000 illegális kút, 3000 hektár illegális farm, tervezett bányászat és földgáz-kitermelés, és a Guadalquivir folyó kotrása is nehezíti a páratlan élőhely fennmaradását, amely így kiszáradhat, értékei pedig eltűnhetnek. Az illegális és nem fenntartható vízkitermelés következtében, a területet elérő vízmennyiség mintegy 80%-al lecsökkent, eltűnő élővilágot és kiszáradt lagúnákat hagyva maga után.

A terület elnevezését Éboli hercegnő lányáról kapta – Doña Ana Mendoza – aki erre a vidékre vonult vissza a XVI. században. Éboli hercegnő neve, Giuseppe Verdi, Don Carlos operájából lehet ismerős, aki korának egyik legünnepeltebb szépsége, és a legendák szerint II. Fülöp spanyol király szeretője volt.

Ennek a környezeti károsodásnak gazdasági kockázata is van. A Nemzeti Park peremvidékén, 14 kisváros és falu lakóinak megélhetése is veszélybe kerülhet. Évről-évre jelentősen csökken a halászati hozam, a méztermelés (kakukkfű), és a fenyőmag termés, ami a spanyol gasztronómia egyik alapanyagának számít. A világ 5. legnagyobb földieper termelőjének számító Spanyolország veszthet az évi 400 millió euró árbevételt biztosító piacából, hiszen eper exportjának 70%-t a Doñana területén termelik.

ermita-del-rocio.jpg

A világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, a WWF egy tanulmányában világít rá arra a tényre, miszerint Doñana jövője válaszút előtt áll, és a spanyol kormánynak kötelezettséget kell vállalnia a káros folyamatok felszámolásával, vagy olyan pontra ér a terület erőforrásainak felemésztése, ahonnan már nem lesz visszaút. Többek közt ennek hatására, az Unesco 2016 szeptemberében sürgetni kezdi a tényleges környezetvédelmi munkák megkezdését, és kilátásba helyezi, hogy akár „fekete listára”, vagyis a Veszélyeztetett Világörökségi Helyszínek Listájára kerülhet a Bioszféra Rezervátum. Döntés, ebben a hónapban, 2017. júniusában várható.

A WWF petíciót indított a további rombolás megállítása érdekében, amelyhez magyar nyelven bárki csatlakozhat, és üzenetével kiállhat az Európai Natura 2000 védettségű Világörökségi Helyszín megmentése mellett!

További környezeti terhelést jelent például a Romería del Rocío is, Spanyolország legnagyobb zarándoklata (erről bővebben itt olvashatsz), amelyen évente több mint egymillió ember veszt részt, és aminek utolsó szakasza a Doñanán keresztül vezet. Épp ezért, ha utunk erre visz, a felelős turizmus jegyében, a Nemzeti Park saját szervezésében és parkőr felügyelete mellett ajánlott ezt a veszélyeztetett területet meglátogatni. A 4 órás túrák során kishajóval, dzsippel és gyalogosan vághatunk neki a mocsárnak és a vándorló, akár 30 méter magas homokdűnéknek. A kirándulást érdemes őszre vagy tavaszra időzíteni. 

Még több spanyolos témáért, történetért és érdekességért látogass el a SPOTT Facebook oldalára!

Spanyolországi kalandtúrákért pedig nézz körül a Spanyolban Otthon weblapján!

El Rocío, a világ legnagyobb lovas zarándoklata

2017. június 05. - kasa heni

Pünkösd, a húsvét és a karácsony után a harmadik legnagyobb keresztény ünnep. Neve a görög pentékoszté szóból ered, aminek jelentése ötven. A keresztény világ, a húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját. Minden keresztény országban, számos szokás kötődik e naphoz, melyek közül az egyik legfontosabb esemény a Mária-kegyhelyek felkeresése. Elég, ha csak a csíksomlyói búcsúra és zarándoklatra gondolunk, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyike.

el_rocio_06.jpg

A pünkösdi zarándoklat természetesen nem hiányozhat a mélyen hívő Spanyolországban sem. A Romería del Rocío az ország legnagyobb zarándokünnepe. Ilyenkor, a félsziget déli részén elterülő Andalúzia területén megbúvó El Rocío apró falujába, hatalmas tömeg érkezik az ország minden szegletéből. Több mint egymillió ember, több napos zarándoklat után, virágokkal és színes szalagokkal díszített, ökrök által húzott karavánokon, de főképp lóháton teszi meg útját, hogy aztán lerója tiszteletét, a vidék védőszentje előtt.

El Rocío pici, poros faluja egy katolikus fellegvár, aminek irreálisan széles utcáit, és szédítően tágas tereit vastag homok fedi. Nincs szükségük aszfaltra, hiszen több a ló, mint az ember, és az állatokat csak zavarná patáik dobogása. Aki itt nem lovaglócsizmában van, az biztos idegen. A település pont úgy fest, mint egy vadnyugati díszlet Hollywoodban. Azonban a szélkavarta sárgás homok, a hófehérre meszelt jellegzetes udvarházak, és a verandák előtt álló szépen faragott korlátokhoz kikötött lovak nem egy filmforgatás díszletei, hanem egy olyan világ részei, ahol mintha a büszke helyiek készakarva állították volna meg az időt, így ragaszkodva múltjukhoz és hagyományaikhoz.

ermita-del-rocio.jpg

almonte_01.jpg

cadenaser02.jpg

Rocío környéke varázslatos, titokzatos, vad vidék, mélyen délen, az andalúziai Huelva, Sevilla és Jerez megyék határvidékén, a Guadalquivir torkolatánál, a Cádizi-öböl partvidékén. Lápvidékek, sós mocsarak, mandulafenyők és paratölgyek, árterületek, vándordűnék világa ez. Itt terül el Európa egyik leghatalmasabb természetvédelmi területe, a Doñana Nemzeti Park. Hol olyan érzésünk van, mintha a Duna vagy a Nílus deltájában járnánk, hol valóságos őserdő vesz körül, hogy aztán egyszerre azt hihessük, a Szahara forró homoksivatagába csöppentünk.

donana_01.jpg

Ez a vadban gazdag vidék már a XIII. században is kedvelt királyi vadászterület volt. A helyet akkoriban Las Rocinas, vagyis „gebe kancák” elnevezéssel illették. 1280 körül, X. Bölcs Alfonz spanyol király parancsára épített első kápolna is innen kapta nevét (Nuestro Señora de las Rocinas). Ezt a szent helyet kezdetben pásztorok, vándorok, bujdosó csavargók, gyógyíthatatlan betegek és más üldözöttek, vadonban menedéket kereső remeték látogathatták. Azonban, a későbbiekben megjelenő védőszent története elvész az azt körülvevő legendák között. A legkedveltebb feltevés, hogy valamikor a XV. században, egy helyi vadász, egy odvas fa üregében bukkant rá Szűz Mária képére, amelynek hátoldalán a következő felirat volt olvasható: „María de los Remedios me llamo”, azaz „A Gyógyír Madonnája a nevem”.

fiestas_andalucia_huelva_el-rocio.jpg

A vadász úgy döntött, hogy a relikviával nyomban hazaindul, és az almontei templomba viszi a szent képet. Az út alatt viszont annyira elfáradt, hogy a templomhoz érve elaludt, és amikor másnap felébredt a Szent Képnek nyoma sem volt. Immár társaival visszatért az öreg odvas fához, ahol csodás módon ismét ott volt a Szűz Mária képe. Ezután már két közeli falu, Almonte és Villamanrique is vetélkedett a szent képért, de igazságos döntést sehogy sem sikerült meghozni. Majd mindkét falu kiállította két-két legerősebb ökrét, hogy amelyik falu ökrei elhúzzák a másikét, azé lesz Madonna szent mása. De az állatok nem bírtak egymással, végül így született meg a döntés, hogy azon a szent helyen kell templomot emelni, ahol a kép előkerült. Majd később, a Harmatos Boldogasszony (Nuestra Señora del Rocío) templom köré épült El Rocío faluja.

modaycaballos-rocioperalta.jpg

A zarándoklat mai formája 1675 óta létezik. A Romería del Rocío az andalúzok grandiózus megmozdulása, olyan búcsújárás, ahol vallásosság, ünnep, hit, miszticizmus, bűnbánat és önfeledt mulatozás, tánc, ima, ájtatos ének és panaszos flamenco, vagyis égi és földi örömök, s az emberiség érzésvilág minden színe együtt megmutatkozik. Jóllehet vallási ünnepről van szó, a zarándoklat hangulata mégis buja karneváléra emlékeztet, az emberek éjjel-nappal esznek-isznak, dalolnak és táncolnak. Kívülállóként talán ellentmondásos lehet, hogy a katolikus egyház két legszentebb szimbólumát, a tisztaság és az erény jelképét féktelen mulatozás keretében ünneplik meg. Márpedig zarándokolni több féleképp lehet. Erre mutatnak rá nagyon jó érzékkel az andalúzok.

De ehhez ismerni kell a spanyol virtust és mentalitást, és máris nem lehet azon csodálkozni, hogy reggel nyolckor söröspalackok járnak kézről-kézre, a teás kancsókból ginnel feltuningolt limonádé folyik, vagy épp az erős andalúz sherryt, a Manzanillát húzzák meg úgy, mint egy vizesbutykost. Majd mintha épp otthonukban terítenének meg reggelihez, egész, érlelt sonkák kerülnek elő, ami mellől éppúgy nem hiányozhat az olívaolaj, a kecskesajt, a paradicsom és az olívabogyó sem. Csupán pár idősebb ember sopánkodik azon, hogy ez a fajta zarándoklat már rég nem arról szól, mint régen, amikor még felkészületlenül vágtak az útnak, és a csillagos ég alatt aludtak a földön. Ma már, a túlzottan is kényelmet szerető spanyolok teljes menetfelszerelésével felpakolt, traktorok vontatta utánfutók keverednek az ökörfogatos szekerek közé. A platókat, külön erre a zarándoklatra építik át, hálófülkével, zuhanyzóval és még konyhával is fel vannak szerelkezve. Éjszakánként pedig generátorok zúgása szorítja háttérbe a gitárral kísért baráti énekeket.

2017-ben, 119 Hermandad, azaz Testvérületek (vagy Keresztaljak) zarándokoltak oly messzi vidékről, mint Granada vagy Córdoba, de ugyanúgy érkeznek csoportok Madridból vagy akár Santiago de Compostelából is. Flamenco ruhás nők, precízen szabott, szürke lovaglóöltönyt és széles karimájú kalapot viselő férfiak, tarka népviseletbe öltöztetett gyerekekkel, napokig gyalogosan vagy nyeregbe ülve vonulnak zászlóik alatt, vezetik színes ponyvás, virágfüzérekkel díszített kordéikat. Valamennyi egyházközség hozza a maga Szűz Mária szobrát is, ökrök vontatta díszes ereklyetartóban. A Romería del Rocío rendkívül precíz szervezést igényel, az érkező tömeg koordinálása minden évben kihívás elé állítja zarándoklat felügyelőit. A Hermandadok pontos menetrend szerint indulnak és haladnak, egyetlen egy esetben sem előzhetik meg egymást. A legnagyobbak, mint a huelvai, a rondai, vagy például a sevillai, a húsvéti körmeneteiről híres La Macarena Testvérület majd 1000 zarándokkal indul útnak, és a 65 kilométeres távot három nap alatt teszik meg.

16-jerez-1.jpg

cadenaser03.jpg

A zarándoklat utolsó szakasza, a Doñana természetvédelmi terület tekergő ösvényein, forró homokon, dűnék és sós mocsarak közt vezet. Égig száll a gyalogosok, a lovak és az ökrök patája által felkavart por, a zarándokok kendőt kötnek arcuk elé, s az ellátmányt szállító szekereken gubbasztó zenészek -dobosok, sípok, gitárosok- hangszerei egy percre sem pihennek, élénk muzsikaszó lelkesíti a tikkadt vándorok menetelő seregét.

Nem túlzás azt állítani, hogy a Romería del Rocío zarándoklat a föld egyik legnagyobb, és legszínesebb búcsúja. A Pünkösd szombatján megérkező gyalogosok, szekeresek, és a büszke lovasok, énekkel, tánccal ünneplik meg, hogy nehéz útjuk végére értek. Vasárnap reggel nyitott székesegyházzá, egy hatalmas, szabad szentélyé lesz a homokos sík, melynek boltozata maga az ég. A szent misét, az egyház magas rangú képviselői, főpapok, püspökök és érsekek celebrálják (1993-ban maga II. János Pál pápa mondott áldást a zarándokok üdvéért). Majd éjszaka a szent szobrot átöltöztetik, kék leple helyett éjfekete köpenyt öltenek rá, olyan mély sötétet, amilyen az andalúzok hite. Éjfélkor tízezrek gyűlnek a templom előtti térre, ahol hajnal 3-ig közösen imádkoznak, mígnem a templom ajtaja kinyílik, és fényes pompa közepette végre megjelenik a Rocío-i Szűz Mária. Ekkor óriási felfordulás támad, férfiak verekednek egymással a kiváltságért, hogy ők vihessék az ereklyetartót. A körmenet során a Szűz útját üdvrivalgás, könnyek, és megannyi nyújtózkodó kéz kíséri, remélve, hogy legalább a Szűz hat alsószoknyája közül egynek szegélyét megérintheti.

Még több spanyolos témáért, történetért és érdekességért látogass el a SPOTT Facebook oldalára!

Spanyolországi kalandtúrákért pedig nézz körül a Spanyolban Otthon weblapján! FIGYELEM: június 15-től, időpontokkal és árakkal! Végre indulunk! És Te jössz? ;)