Tűz, az állatok jelképes megtisztulásáért

Nem telt el sok idő... Mindössze még csak 10 nap telt el az egész országot megmozgató Napkeleti Bölcsek ünnepe után, ami tulajdonképpen a december 25. óta tartó folyamatos, két hetes fiestasorozat záróbulija volt. Az elmúlt napok rém unalmasan telhettek a spanyolok számára. A rideg januári csendet csak néhány „szűk körű” kisvárosi szent körmenet törte meg. Ugyan minden napra jut egy belőle, de ez nem jelent megoldást az örökkön fiestára farkaséhes nemzetnek. A karneváli időszakot nehezen kiváró spanyoloknak, valami kell... Kell valami, hogy a türelmetlenségük csituljon. Kell valami ok, hogy az ország nagy része ismét több napos fiesta kavalkádba merüljön el, míg végre megérkezik a február, a lüktető Karneválok hónapja.

Január 17-én, hivatalosan is kezdetét veszi San Antonio Abad, vagyis Remete Szent Antal ünnepe, amelyet majd egyből követ San Sebastian (Szent Sebestyén) napja. Megkockáztatom, hogy mindketten a legnépszerűbb szentek közé tartoznak Spanyolországban. A két ünnep több városban összemosódik. A fiesta legrosszabb esetben is 2 napos, jól taktikázó helyeken 5 napig, de nem ritkán akár egy hétig is eltarthat a tüzes megtisztulás ünnepe. A résztvevők sokszor azt sem tudják eldönteni, hogy még Antal napoznak, vagy már Sebestyén az, aki miatt örülnek. A buli paletta rendkívül színes. Égő máglyák, azon lóval átugratók, ördögök, karnevál előszelét hozó táncosok, állati felvonulások, zöldség és kenyér dobálás, zenészek, petárdák, tűzijátékok, grillezés, szentelt pogácsák, állatok megáldása, szent körmenetek, csatározások, lovagi tornák stb... Itt aztán tényleg minden van. Remélem, nem kell meggyőzni senkit sem arról, hogy lehetetlen lenne felsorolni a blog keretein belül az összes várost, ahol Remete Szent Antal ünnepe zajlik. Azonban ma és holnap, különböző helyszínekre látogatva, megpróbálok egy kis ízelítőt adni az ünnep két arcáról. Ma a fiesta lángoló világi oldalát, holnap pedig a nyugodtabb vallásos részét nézzük meg.

Január 16.-án este több ezer máglyát gyújtanak az ország számos településén

Sa Pobla (Mallorca)

Akik a legnagyobb buliban akarnak ma részt venni Mallorca szigetén, azoknak feltétlenül Sa Pobla városát ajánlom. Sant Antoni ünnepét, a város 1365 óta rendezi meg évről-évre. Habár ez, a hosszú évek alatt jelentős változásokon, és újításokon ment keresztül, viszont épp ennek köszönheti egyre nagyobb népszerűségét, amire ma már nem csak a szigetről érkeznek érdeklődők. Jelentőségét mi sem jelzi jobban, hogy a fiesta, 1966-ban megkapta a Spanyol Turisztikai Érték címet. Az ünnep központi figurái az ördögök (Dimonis). Rajtuk kívül, a színes forgatagban részt vesznek még a Nagyfejűek (Caparrots), az Óriások, és a Griffmadár (Grifo). Ez utóbbi, egy három méter magas mitológiai bestia, amely szájából tüzet okád, szárnyai pedig lángszóróvá változnak.

Sa Poblaba érdemes időben érkeznie annak, aki nem szeretne semmiről sem lemaradni, ugyanis az első látványos akciót, már 3 nappal a hivatalos ünnep előtt megrendezik. A régi katalán gyökerekkel rendelkező szokás, a Correfoc, az egyik legpazarabb program ezekben a napokban. Az emberek ördög jelmezbe bújva, szikrázó tűzijátékokkal, és petárdákkal futják körbe a város utcáit. Akik csak ma kapcsolódnak be a fiestába, azok délelőtt egy kis fahordásra számíthatnak. Az este fellobbanó máglyához a résztvevők, közösen gyűjtik össze a tűzrevalót. Ezután mindenkinek kötelező egy helyi bárba (értsd: kocsmába) betérni, és addig ott várakozni, amíg Szent Antal útja arra nem kanyarodik. A Remetéhez folyamatosan csatlakozó kocsma ördögei, a poharazgatástól feltüzesedve, mellette táncolva és ugrálva vonulnak, miközben megpróbálnak gúnyt űzni belőle. Sötétedésre a Városháza elé gyűlik mindenki. A szent mise meghallgatása után végre sor kerül a főtéren felállított máglya meggyújtására, amely körül a fentebb említett Negyfejűek elkezdik szokásos táncukat, ezzel bátorítva a tömeget egy hajnalig tartó mulatozáshoz.

Forcall (Castellón)

Az ünnepi program itt is sokoldalú, és nagyban hasonlít a mallorcai eseményekhez. Felvonulás, kergetőzés, szent mise és máglyagyújtás. Viszont az előző helyszínnel ellentétben, itt nem az utolsó pillanatra hagyják a tűzifa összeszedését. A város lelkes fiataljai, már tavaly körbejárták a környező erdőket, és december 28. óta szorgalmasan gyűjtik a tűzrevalót. A máglyát itt egy központi fa köré építik. A kiválasztott fának legalább 3 méteresnek kell lennie, amit a legtetején lévő apróbb ágakon kívül teljesen legallyaznak. Spanyol logika szerint ezt a fát Májusfának (Mayo) nevezik, amely az élet fáját jelképezi, a tűz pedig a megtisztulás, és a megújuló élet szimbóluma.

Helyi hagyomány szerint, az ördögök megpróbálják Szent Antalt tűzre vetni, aki a félelmetes lángokkal szembenézve, az égő máglya alatt bujkálva próbál elmenekülni. Az emberek, a rendkívül kedvelt ünnep megrendezését, sem a véletlenre, sem a város vezetőségére nem bízzák. A forcalli pásztorok biztosra akarnak menni, ezért az ünnepi események lecsengése után kiválasztják a város legszebb bárányát. Majd a Főpásztor a bárány kíséretében fel-alá sétál az utcákon, miközben tombolajegyeket árul. Az eladott tombolák ára megy a nagy közös buliperselybe. Sorsolást április végén tartják, amikor az egyetlen nyeremény, természetesen a bárány lesz. Ezenkívül, egész évben több olyan megmozdulás, és összefogás van Forcall lakói között, ami majd mind hozzájárul a következő évi fiesta zökkenőmentes lebonyolításához.

San Bartolomé de Pinares (Ávila)

A legvitatottabb és a legkommentáltabb helyszín az összes közül. Nemcsak több spanyol, hanem különböző nemzetközi állatvédő szervezetek tiltakoznak, és emelik fel hangjukat az itteni események ellen. A falu lakói azonban hajthatatlanok, és foggal-körömmel ragaszkodnak a XVIII. század óta megtartott sajátos fiestájukhoz.

Las Luminarias, az országszerte ismert fiesta kezdetét, az este 9-kor megszólaló harangok jelzik. Ekkor gyújtják meg a főtéren álló máglyát is. Itt nincs zene, se ének. Az egyetlen amit hallani lehet, az az égő faágak ropogása, és a közeledő lovak patáinak dobogása az utcák kövein. A kis faluban, a több száz éves hagyományhoz híven, lovak és lovasaik táncolnak a 20 méter hosszú máglya tüze és füstje felett. A máglyához nem teljesen száraz fákat használnak, így a felszálló füst se perc alatt beterít mindent, a falu felett lebegő füst kilométerekkel távolabbról is látható. A legenda szerint, négy évszázaddal ezelőtt pestis pusztította San Bartolomé lovait. A falu azóta, Remete Szent Antalt, a háziállatok védőszentjét hívja segítségül. A ceremónia során a tűz, és a füst jelképesen megtisztítja az állatokat, valamint egész évben távol tartja tőlük a betegségeket is.

Éjfél körül, amikor a tűz leég, mindenki nyársat húz. A megmaradt parázs felett kolbászt, hurkát, és szalonnát sütnek. A bárok ismét megtelnek élettel, ahol a nehéz vacsorát környékbeli borokkal öblítik le, és persze a mulatozásnak hajnalig itt sincs vége.