Bor, lovak és a szent kereszt

Caravaca de la Cruz, a "nap otthonának" is nevezett régió, azaz Murcia tartomány egyik legszebb fekvésű városa. Már a város neve is arra a középkori vallási relikviára utal, amelyet évszázadok óta nagy becsben őriznek a helyiek. Mégis kevesen tudják, hogy Caravaca de la Cruz egyházi státusza szerint az ötödik legszentebb város a világon, Jeruzsálem, Róma, Santiago de Compostela, és Santo Toribio de Liébana után. Ezt a kiváltságot II. János Pál pápa ajándékozta a városnak 1998-ban. Az ereklye tiszteletének köszönhetően, és a Szentszék döntése nyomán, immár Caravaca is, annak az említett öt katolikus zarándokhely egyike, ahol hétévente, jubileumi évet ünnepelnek. (2017. egy jubileumi év, de erről, és a kapcsolódó zarándokútról egy következő bejegyzésben írok...)

caravaca_pelegrino.jpg

A XIII. század óta tisztelt, Szent Kereszt ereklyéje, több mint csodás módon jelent meg a városban, a muzulmán uralom azon időszakában, amelyben megkezdődött az ország visszahódítása. Caravaca ősi városa, egyik végvára volt a mórok elleni harcoknak, és még Abu Zeyt mór király fennhatósága alatt állt, aki nem volt épp elnéző a helyi katolikusokkal szemben. A bebörtönzött rabok egyike volt Chirinos atya is, akinek bűne nem volt más, minthogy a muzulmánok közt térített. Kihallgatásakor, a pap olyan jámborul beszélt hitéről, hogy azzal felkeltette Abu Zeyt figyelmét, majd kíváncsisága odáig vezette, hogy egy szent mise celebrálását követelte.

caravaca_cruz.jpg

Chirinos atya a szertartáshoz készülődve észrevette, hogy épp a legfontosabb kellék hiányzik, mégpedig a Szent Kereszt. Amikor a mór király tudtára adta, hogy a kereszténység szimbóluma nélkül nem tarthat misét, abban a percben egy kereszt alakú fénycsóva jelent meg felettük. A fényből formált kettős kereszt, két angyal segítségével szállt le az oltárra, és az angyalok tudatták az atyával, hogy ez annak a keresztnek egy darabjából készült, amelyen a megfeszített Krisztus függött. A szertartás során újabb csodák történtek, ami hatására Abu Zeyt mór király szíve mélyig megrendült, és elhatározta, hogy keresztény hitre tér.

caravaca1.jpg

Ez az eucharisztikus csoda 1232. május 3.-án történt, amely előtt Caravaca de la Cruz azóta is tiszteleg. A május elején rendezett városi fiesta legtöbb eseménye, a Szent Kereszt megjelenése, és a történelem emlékei körül forog (Fiestas de la Santísima y Vera Cruz). A felajánlott virágok áldása, a körmenetek, a Kereszt leszállásának megelevenítése, majd annak szentelt vízben megmártása mind emberek ezreit vonzzák évről-évre. Természetesen nem hiányozhat a spanyolok által oly kedvelt Mórok és Keresztények fiestája sem, amely során mindkét fél „csapatai” korhű ruhákban vonulnak fel a lelkes közönség előtt. Ez utóbbival az ország számtalan városában találkozhatunk, de ami egyedivé teszi a Caravacait, hogy itt a csapatok ugyan jelképesen, de éppúgy megküzdenek egymással, mint tették azt a XIII. században.

caravaca_cruz1.jpg

Franco diktátor uralma alatt a vallás, és annak bármely formában való ünneplése tiltott volt Spanyolországban, így Caravacában is kénytelenek voltak a május 3-ai tiszteletadásokat beszüntetni. A spanyol tradíciók, és fiesták jelentős része vallási gyökerekkel bír, ezért az emberek kiutat kerestek hagyományaik életben tartására. Régi legendák születtek újjá, vagy épp új legendák kaptak szárnyra, hogy a tiltott vallási ünnepek új köntöst kapjanak, amibe a rezsim sem tud belekötni. Ha fiestáról van szó, a spanyolok fantáziája határtalan, így Caravacában is gyorsan megtalálták ennek a módját, amelyből mára egy népszerű hagyomány alakult ki.

Az ünnepet egy nappal korábbra tették, és egy szorosan kapcsolódó történelmi legenda „Franco” biztos alibit nyújtott a városi fiestának. Abu Zeyt mór király kegyetlen volt a városban rekedt spanyolokkal, az emberek többségét tömlöcbe vetette, a város ivóvizét pedig méreggel fertőzte, és az ez miatt kialakult járványok tizedelték a keresztény népet. Szintén a városban ragadt pár templomos lovag is, akik nem bírták tétlenül nézni a nép szenvedését. Kihasználva gyors lovaik ügyességét, áttörték a mór harcosok gyűrűjét, és borral tértek vissza, hogy azzal enyhítsék a spanyolok szomjúságát. A bor jótékony hatása nem maradt el, a betegek meggyógyultak, és az erőre kapott spanyolok szembeszálltak ellenségükkel, és végül felszabadították városukat a mór uralom alól.

fiesta-caballos-del-vino-3.jpg

Ma már, az öt napos  (május 1-5.) fiesta legfőbb eseménye,  amikor a 60 különböző lovas peña (baráti kör) próbálja bizonyítani ügyességét, és gyorsaságát, csakúgy mint anno a hős megmentő templomos lovagok. A város fölé emelkedő várhoz vezető meredek út, és az idő, mindenkinek kihívást jelent. De nem elég a legfürgébbnek lenni, ugyanis fontos szabály, hogy a vár elé úgy kell megérkezni, hogy a lovak mellett futó 4 ember egyike sem engedheti el a vágtázó állatot. Ez a pár perces futam, a lovas peñák egész éves munkájának megkoronázása. A lovakat díszes lepelbe öltöztetik, amit színes selyemszálakkal, ezüst és arany fonallal hímeznek ki. Az aprólékos munka rengeteg munkát igényel, és természetesen az év legszebb lepléért külön díjazás jár. Május 2-án, a verseny napján (Caballos del Vino), a peñák hajnal 4-től készülődnek. A zárt ajtók mögötti rítusok, és a lovak felkészítése annyira szent dolog, hogy ezeket csak nagyon kiváltságos szemek láthatják.

Még több spanyolos témáért, történetért és érdekességért látogass el a SPOTT Facebook oldalára!

Spanyolországi túrákért pedig nézz körül a Spanyolban Otthon weblapján!