Spanyolország..., ahogy senki más nem mutatja meg Neked!

Spanyolban Otthon

San Isidro, Madrid ünnepe

Földmíves Szent Izidor csodái

2018. május 16. - kasa heni

Madrid városának ünnepe talán egy kicsit háttérbe szorul az olyan nagy spanyol fiesták mellett, mint a valenciai Fallas, a pamplónai San Fermín vagy épp a sevillai Feria. Pedig a főváros patrónusának, San Isidro de Labrador ünnepe, nem kevesebb, mint egy hónapos programsorozatot jelent. A városszerte felállított szabadtéri színpadokon rengeteg koncert, táncműsor, előadás zajlik. Több helyen tartanak kirakodóvásárt, a parkok megtelnek piknikezőkkel, az utcák pedig hagyományos helyi népviseletbe öltözött férfiakkal és nőkkel. Valamint a madridi bikaviadalok évadjának nyitánya is ez egyben.

isidro_madrid3.jpg

Földmíves Szent Izidor (1082-1172; földművesek, pásztorok, napszámosok, kétkezi munkások és kocsisok védőszentje) jámbor és becsületes parasztemberként dolgozott a „madridi” Vargas családnál. Gazdája ugyan rendkívül kedvelte ezekért az erényekért, viszont irigykedő cselédtársai folyamatosan vádolták Őt. Bárhogy is hozta az élet, Szent Izidor bátran viselte sorsát és a rágalmazásokat, munkáját mindig imádsággal kezdte, Isten pedig hálából csodákkal kísérte életét, amiből összesen 438-at fűznek nevéhez.

Mikor a pacsirta dalában gyönyörködött, az angyalok karának énekét vélte hallani. Ha fákat nyesegetett, oltott vagy szemezett, mindig úgy érezte, mintha őrzőangyala is segítene neki. A kiaszott Kasztíliában nem meglepő, hogy könyörgésére hosszú szárazság idején megeredt az eső. Imádságával távoltartotta a farkast a nyájtól. Egyszer szigorú tél volt, amikor egy zsák búzát vitt őröltetni a malomba. Megesett a szíve a fákon éhező madarakon. Bőven szórt nekik a búzából. A malomba érve, mégsem hiányzott belőle semmi.(forrás:mek.oszk.hu)

Egyik legnagyobb csodatevése, saját fiának megmenekítése, aki egy feneketlen kútba esett, de apja imádságai meghallgatásra találtak, és a kút vízének szintje a fiúval együtt felemelkedett. (Az említett kút napjainkban is megtekinthető a San Andrés téren, a Museo de los Orígenes-ben.) A Szent csodái közül számos a vízhez kapcsolódik. Példa erre az a legenda, miszerint egyszer társai ármánykodásának hatására don Vargas ellenőrizte, hogy mivel is tölti Isidro napszámát, s úgy vélte látni, hogy az ekeszarvát angyalok fogják, míg Ő a nyomukban lépked és imádkozik. A gazda a nagy hőségre fogta látomását, és szolgájához érve, attól vizet kért. Isidro kulacsa azonban üres volt, ezért botjával a földre koppintott, miközben csendesen azt mondta: "Cuando Dios quería, aquí agua había", vagyis "Ha Isten úgy szeretné, itt víz lenne", és lőn, abban a pillanatban egy forrás fakadt. 300 év múlva, Portugália Izabella egy kápolnát építtet erre a helyre, ahol további csodák is estek.

Ezeknek köszönhetően halála után a nép mélyen tisztelte személyét. Csodatételei pedig ezután is folytatódtak. Testét egy temető kertben helyezték örök nyugalomra, azonban 40 évvel később egy hatalmas esőzés kimosta azt. Ámulattal látták, hogy San Isidro élettelen teste teljes épségben került a föld fölé. Éppen ekkor járt arra VIII. Alfonz is. A kasztíliai király elbeszélése szerint, Földmíves Izidornak köszönheti diadalát, aki a Las Navas de Tolosai csata (1212) előtti álmában egyszerű parasztemberként jelent meg előtte, és egy titkos ösvényt megmutatva, Kasztília, Aragónia, Portugália és Navarra serege a meglepetés erejével súlyos vereséget mérhetett az almohádokra. Ez volt a Reconquista egyik fontos állomása, hiszen a keresztény seregek győzelme biztosította a hispán félsziget móroktól való visszafoglalását.

isidro_madrid2.jpg

ermita_de_san_isidro_aldeana_flickr.jpg

Krónikák szerint, szintén neki köszönhette III. Fülöp spanyol király is csodás gyógyulását (1619), amikor súlyos betegségtől kétségbeesve kérte, hogy akár vállra vetve, de vigyék a Szent testéhez. Természetesen csodával határos módon a király meggyógyult, és azonnal kérvényezte Izidro Boldoggá avatását. Majd 3 év múlva (1622. március 12.) XV. Gergely Pápa avatja Szentté nagy honfitársaival, Loyolai Ignáccal, és Avilai Terézzel együtt. Kanonizálásával több évszázados népi kultuszt szentelt meg az egyház, és szülővárosa immár hivatalosan is patrónusának választotta.

A madridi májusi ünnepek főbb helyszínei a Szent csodatételeihez kapcsolódnak. Ezek közül a legfontosabb, az a Kápolna, amelyet Portugáliai Izabella császárné hálája jeléül építtetett 1528-ban, fia, II. Fülöp gyógyulása után. Május 15-én, a Szent ünnepnapján, zarándokok sokasága érkezik ide, és miután tiszteletüket teszik Isidro előtt, megtöltik palackjaikat a kút csodatévő vizéből. Ezután kosaraikkal átvonulnak a szemben lévő La Pradera hatalmas füves rétjére -ez a terület valaha a Vargas család földje volt- és a családok, baráti társaságok egy közös, össznépi pikniket rendeznek. Az emberek nagy része tradicionális ruhában érkezik, láthatjuk, ahogy a párok egymás után táncra perdülnek, és amint a hömpölygő tömeg nagy lármával körülveszi a hagyományos süteményeket áruló standokat. 

Amik nélkül nincs fiesta májusban:

Chotis – San Isidro hagyományos tánca. Eredete a német Schottisch, azaz „skót” szóra vezethető vissza. Ugyanis egy skót földről származó, de Bohémiában meggyökeresedő táncról van szó, amely a 19.században egész Európában elterjedt. A spanyol Királyi Palotában 1850. november 3-án mutatják be először.

Chulapo, Chulapa - madridi Malasaña negyed lakóinak elnevezése. Napjainkban inkább már csak a tradicionális madridi öltözetet viselőket hívják így. 

Mantón de Manila – nagy, négyszögletű selyemkendő, élénk, általában madarakat és virágokat ábrázoló színes hímzésekkel. Több tradicionális spanyol női öltözet fontos kiegészítője. A Spanyol Birodalomba tengeri kereskedők által jut el, az egykori spanyol gyarmat, a Fülöp-szigetek fővárosából (Manila)

Rosquillas del Santo – ezekben a napokban kapható édesség. A boltokban vagy az utcai árusok tolikocsijaira halmozott sütik 4 fajtából választhatunk: tontas: tojáskrémmel, listas: tojáskrémmel és cukorral,  francesas: tojásfehérje meringuével, Santa Clara: mandulával bevont.

Limonada de San Isidro - citromos limonádé ütősebb változata, egy kis borral és alma darabokkal felturbózva. 

San Isidro ünnepének szintén fontos része az egy héten át zajló bikaviadal sorozat is. Ilyenkor nemcsak az ország, hanem a világ legjobb torreádorjai lépnek porondra a madridi Las Ventas arénában. A bikaviadalok szorosan kapcsolódnak ehhez a naphoz, hiszen Isidro Szentté avatása alkalmával Madrid főterén, a Plaza Mayoron először tartottak olyan viadalt, amelyen a köznép is részt vehetett. Ez idáig a corrida de toros-on való részvétel csupán a nemesek kiváltsága volt, és amely szokás, a nagyobb ünnepek kivételével egészen a XVIII. századig tartotta magát.

toros.jpg

A kínzás nem kultúra!

De meg kell említeni ennek a tradíciónak a másik oldalát is, hiszen évek óta húzódik a spanyolokat két részre osztó bikaviadalok megítélése. Támogatói a viadalt művészetnek tartják, az ország évszázados hagyományai közé sorolják, és úgy gondolják, hogy egyben az ország egyik szimbóluma is. Míg az ellenzők, kegyetlen és legalizált kínzásnak tartják a bikák nyilvános leölését. Ezekben a napokban nemcsak ünneplők, hanem állatvédők ezrei is az utcára vonulnak, hogy a szenvedő bikák védelmére keljenek. Különböző szlogenek skandálásával követelik, hogy az állam szigorítsa az állatvédelmi törvényeket, és az állatkínzás tartozzon a spanyol büntetőtörvénykönyv hatálya alá. Továbbá a tüntetők célja nem kevesebb, hogy a bikaviadalt töröltessék a nemzeti kulturális örökségek listájáról, és hogy az állam ne támogassa tovább az ilyen fajta vérengzést.

Szent Izidort halála óta bálványozzák, amely régen néha egészen elképesztő dolgokra késztette híveit. Épségben maradt holttestét első számú hódolói, a spanyol királyok többször költöztették egyik helyről a másikra, vagy éppenséggel nemeseknek adták kölcsön, hogy körmenetekre vigyék nagy szárazságok idején. A test első megszentségtelenítésére 1266-ban került sor, amikor egy vak egyházi fő Isidró lepléből levágott egy darabot, hogy azzal dörzsölje meg szemét. A férfi visszanyeri látását, és innentől kezdve nincs megállás, sem a királyok, sem a nemesek nem riadnak vissza semmitől. II. Henrik kasztíliai és leóni király felesége, Johanna Mánuel letépte a Szent jobb karját, hogy ereklyeként vigye haza. Később Katolikus Izabella látogatása során, egyik udvarhölgye kiharapott egy darabot a Szent lábujjából, miközben azt megcsókolta. Miután lova nem akart átkelni a madridi Manzanares folyón, kénytelen volt bevallani vétkét. III. Károly, mikor Nápolyból hazatért a spanyol anyaföldre, Isidro testét palotájába vitette, hogy az szükség esetén mindig készen álljon. A testet összesen 15 lakat alatt őrizték, de egyszer a lakatosmester nem bírta megállni, és kitörte a Isidro egyik fogát. Bűnét bevallotta és a pici ereklyét átadta a királynak, aki ezután élete végig a párnája alatt őrizte azt. 

Még több spanyolos témáért, történetért és érdekességért látogass el a SPOTT Facebook oldalára!

Spanyolországi túrákért pedig nézz körül a Spanyolban Otthon weblapján!

Archiv felvételekért kattints a képgalériára

A bejegyzés trackback címe:

https://spanyolbanotthon.blog.hu/api/trackback/id/tr713944908

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
!--Tradedoubler site verification 1264796 --> ¡Website de afiliado!