A házasságközvetítő 13 gombostű

A turisták körében ismeretlen, de a Madridiak legkedvesebb, és talán leghangulatosabb ünnepére kerül sor június közepén. E hónap 13-án, Páduai Szent Antal napján (többek közt Portugália, és Brazília védőszentje) vallásos, de főként népies rendezvények kerülnek megrendezésre a Paseo de Florida sétányon, és az itt található Ermita de San Antonio de Florida kápolnái körül.

san_antonio_de_florida_cimlap1.jpg

san_antonio_de_florida_cimlap2.jpg

Az ünnep alatt a templom körül, és a városnegyedben többnapos ünnepségsorozatot rendeznek. A madridi legenda szerint, ha a szent ünnepe alatt a templomban gyertyát gyújtunk, hamarosan ránk talál a szerelem. De ez még semmi, hiszen egy másik helyi szokás szerint, ha a párt keresők a szenteltvíz tartóba 13 gombostűt ejtenek, majd tenyerüket ráhelyezik az ilyenkor már halomban álló tűkre, akkor amennyi ebből a kézre tapad, annyi udvarlót tartogat a sors még hátra. A 19. század elején kialakuló szokás a környékbeli varrónőkhöz köthető, akik után az évek múltán szép lassan sorba álltak a reménytelenül férjre vágyó madridi nők. A 13-as szám pedig egyrészt utal a szent napjára, másrészt pedig egy másik Spanyolországi szokásra, miszerint az ifjú párok, házasságuk napján 13 pénzérmét cserélnek.

Az Ermita dupla műemlékét, a helyiek Panteón de Goyának is nevezik, hiszen egy „francia” vargabetű után, ma már itt nyugszik a spanyol festőzseni, Francisco José de Goya y Lucientes holtteste. A helyszín pedig nem véletlen, mivel a falakat a festő freskói díszítikA hely érdekessége, hogy valójában egymás mellett álló, két ugyanolyan kápolnába botlik itt az ember. Az eredetit, a jobboldalon állót 1720-ban építették, és többszörös átalakítás után, végül IV. Károly rendeletére, 1792-98 között kapta meg szerény klasszicista formáját. A spanyol király felesége kívánságára Goyát bízta meg a kápolna szolíd belső díszítésével. Azonban a festő nem kis meglepetésre látványos freskókat készített, amelyek szabad impresszionista stílust tükröznek, és a társadalmi élet jeleneteit nyílt érzékiséggel ábrázolják.

Goya freskóinak témái: Páduai Szent Antal élete, illetve a főoltárnál, a Szentháromság imádása. A liszaboni születésű Szent éltéből a festő azt a jelenetet választotta ki, amikor feltámasztott egy meggyilkolt embert, hogy az tanúskodni tudjon egy gyilkosággal vádolt, ártatlan férfi mellett. A különleges technikával festett képre helyi alakokat, igazi madridi figurákat is festett, ezzel finomítva népies jelleggel a vallásos témát. Két fő alkotása mellett néhány bájos angyalka is kikerült az ecsetje alól. Ezek a művek azért is érdekesek, mert a zaragozai Pilar-bazilikán, és a nagy Szent Ferenc-templomon kívül, ez az egyetlen hely, ahol a vallásos témáktól (mint nagy elődje, Velázquez is) egyébként idegenkedő Goya mégis ilyen képeket alkotott.

Miután 1919. november 29-én Goya maradványai az Ermita de San Antonio de Floridába kerültek, a kápolnát 1927-ben múzeummá nyilvánították. Hogy Páduai Szent Antal kultuszát továbbra is fenntartsák, a mindennapi látogatásokhoz két év múlva felépítették a baloldali templomot, az eredeti másolataként, így óvva az eredeti állapotát. Az egyhajós templomocska görögkereszt alaprajzú, és ma napig vallási célokat szolgál.

madridi_setak_portada_blog_1.jpg

Goya sírját 1880-ban teljesen véletlenül fedezte fel Bourdeuxban a spanyol konzul (Pereyra), aki két évvel azelőtt elhunyt feleségének nyughelyét látogatta meg a francia temetőben. A festő sírját teljesen elhanyagolva találta, és kötelességének tartotta véghezvinni, hogy ezután, a zseni spanyol földben nyugodhasson.

Azonban, az exhumálás során a sírban két koporsót találtak, de az egyikből hiányzott a fej. Ez utóbbit tartják a festő földi maradványainak. A másik koporsót valószínűleg Goicoechea, Goya közeli, három évvel korábban elhunyt barátjának maradványai lehettek. Mivel nem tudták, pontosan melyik a festő koporsója, a dupla szállítási költségek miatt csak 1899 júniusában kerültek át a hamvak Spanyolország fővárosába.

De mi történt a fejjel? Eddig két elképzelés született. Egyesek szerint, a magyarázatot egy, Goya szülőfalujában, Fuendetodosban felbukkant festmény adhatja. A kép árulkodó címe alapján -Goya koponyája (Vanitas)- úgy tartják, hogy a kép alkotója, a zseni koponyája Dionisio de Fierros tulajdonában lehetett, aki az alapján készítette művét. A festmény egyébként később eltűnt, majd egy antikváriumban bukkant fel ismét, ma pedig a zaragózai múzeumban található. A másik elmélet szerint Goya maga rendelte el, hogy halála után vágják le a fejét, hogy azt felhasználhassák orvosi kutatási célokra. (erről bővebben azonban majd egy későbbi bejegyzésben...)

iconfinder_barista-icons_coffee-shop-sign_1046678_1.png

Tetszik a blog? Értékes tartalmat találtál? Szeretnél még többet megtudni Spanyolországról? Hívj meg egy kávéra, hogy tovább pörögjek a spanyolos témákra, és megosszam Veled :)

           500 forint                                  1,5 euro

            

 

Még több spanyolos témáért, és érdekességért lájkold és kövesd a  Facebook oldalamat!

Spanyolországi utazásért, túrákért, és városlátogatásokért pedig nézz körül a

Spanyolban Otthon weblapján!