Spanyolban Otthon

2019.júl.15.
Írta: kasa heni 3 komment

10 elbűvölő andalúziai falu, ahonnan sosem akarsz majd hazajönni

Andalúziai körutazásod, vagy nyaralásod megtervezéséhez jól jöhet néhány tipp, hogy Te is megtaláld a régió legszebb falvait, melyek varázsát igazán csak akkor érted meg, amikor felfedezed őket! De vigyázz, mert mind egytől-egyik első látásra szerelem! És ha még hozzá rakod az andalúz életérzést, a nyugalmat, a tenger vagy a hegyek illatát, akkor nagy az esély, hogy sose többet nem akarsz majd hazajönni! Megesett velem is! ;)

1. Grazalema (Cádiz)

Nem is lehet mással kezdeni, mint Grazalema elbűvölő falvával, amely az azonos nevet viselő, 53ezer hektár területű Természeti Parkban található, és része Andalúzia híres Fehér Falvak Útjának. A falu rendkívül harmonikus képet mutat fehérre meszelt házaival, amelyeket fekete vasrácsos balkonok, és vöröses agyagcserepes tetők öltöztetnek díszbe. A Sierra -hegység- ezen részén lehulló magas csapadékmennyiség a magyarázata, hogy a környék teli van ezeréves fenyvesekkel (Pinsapar), amiket az őshonos andalúziai jegenyefenyők uralnak. A park szabályozott keretek között látogatható, ezért mielőtt túrázni indulunk, feltételen keressük fel, és tájékozódjunk a park felügyeleti irodájában.

grazalema_cadiz_650.jpg

Foto: JACQUES VAN DINTEREN (GETTY)

2. Frigiliana (Málaga) 

Nemcsak a külföldiek, de a spanyol turisták körében is nagy kedvenc a málagai Axarquía fehéren csillogó gyöngyszeme. Frigiliana, a fehér homlokzatú házak, színes virágok, kavicsos járdák, meredek lépcsősorok, és szűk sikátorok labirintusa. Művészettörténetileg kiemelkedő falu, hiszen Spanyolországban az egyik legjobb állapotban megőrződött arab kori történelmi központ található itt, mór kori épületekkel. Frigiliana annyira elragadó, hogy nem egy ember itt határozza el, hogy Andalúziába költözik. ;) 

frigiliana_malaga_650.jpg

Foto: JOSÉ L.HIDALGO (GETTY)

frigiliana_malaga4_650.jpg

3. Cazorla (Jaén)

Cazorla elszigetelt kis falva viszonylag kívül esik az andalúziai turista áradatnak, köszönhetően, hogy a tengerparttól minimum 200 km távolságra található. Peñon de los Halcones sziklái, mintegy nagy köpeny ölelik körbe, mindentől védve Cazorla falvát, s a sólymok is szívesen röppenek alá Yedra kastélyvárának tornyáról, és nyugodtan szállnak körbe az előttük elterülő oliva ligetek felett. Mi pedig számos kellemes túrára indulhatunk a Sierra de La Cazorla természeti parkban, ahol felkutathatjuk pl. a Guadalquivir folyó forrását. Akik pedig több idővel, és energiával rendelkeznek, azoknak ajánlom a "Bosques del Sur" 21 szakaszból álló körtúráját, amely akár egy zarándoklattal is felér.

cazorla_jaen_650.jpg

Foto: ALEX LAPUERTA (GETTY)

4. Pampaneira (Granada)

Granadához közel, a fenséges Sierra Nevada déli lejtőjén található hangulatos kis falu hűen őrzi a berber népcsoportok építészetének lényegét. A Poquiera vidék szakadékos hegyoldalán, szűk és kanyargós utcákban szépen rendezett, fehére meszelt kőházak sorakoznak, amelyeket a csak itt jellegzetes "terraos"-ok, azaz fekete, lapos palatetők borítanak. Szintén tipikus volt a "tinaos"-ok használata, amik árnyékot nyújtó faárkádos kapubeugrók a Barrio Bajo-ban, ezeket a falu lenti részén sétálva fedezhetjük fel. Pampaneira felső részén, amit a helyiek a pásztorok negyedének hívnak, gyönyörködhetünk a Veleta (3398 m), és a Mulhacén (3479 m) hegycsúcsokban.

pampaneira_granada_650.jpg

Foto: GETTY IMAGES

5. Setenil de las Bodegas (Cádiz) 

A már említett Cádiz régióban lévő Fehér Falvak Útjának, északkeleti kihagyhatatlan megállója Setenil de las Bodegas bámulatos falva. A megannyi fehér falu közül, a szinte lehetetlen építészeti módja a legfőbb vonzereje, köszönhetően a Guadalporcún folyónak, és annak a sziklákon végzett kitartó munkájának. Nemcsak a vakítóan fehér házak, hanem teljes egészében az utcák is a sziklákban vannak beágyazódva, egészen különleges hangulatot kölcsönözve így ennek az anno pandúrok által is kedvelt falunak. Setenil felett uralkodó XIV-XV századi kastélyról gyönyörű kilátás nyílik erre a vidékre.

setenil_de_las_bodegas_cadiz_650.jpg

Foto: GETTY IMAGES

setenil_de_las_bodegas_cadiz4_650.jpg

6. Mojácar (Almería)

Almería régió felfedezésére ritkán indul el egy magyar utazó, és sokszor még a spanyolok által is sajnos mellőzve van ez a vidék. Pedig bőven találhatók itt is természeti szépségek, mint pl. a Desierto de Tabernas holdbéli tája, Cabo de Gata tengerparti vidéke, vagy nem is beszélve a hamarosan nagyközönség előtt is megnyíló óriás kristálybarlangról. És persze itt sem hiányoznak a bájos kis falvak. Mojácar két arcával is elkényezteti az idelátogatókat. Az egyik a sziklán, lépcsőzetes és szabálytalan szerkezetben elrendezkedő fehér házak szorosan összebújva. Míg a másik a Földközi tenger mentén kinyújtózkodva, homokos tengerparttal, és hangulatos chiringuitókkal, vagyis parti kisvendéglőkkel, ahol kipihenhetjük a sikátorokban tett sétánkat.

mojacar_almeria_10.jpg

Foto: GETTY IMAGES

7. Zahara de la Sierra (Cádiz)

Zahara már messziről is bájos falva csendben húzódik meg kastélyának tornya alatt. Mielőtt megérkezik az ember, érdemes körbejárni, és minden oldalról megnézni. Szintén a Fehér Falvak Útján helyezkedik el, a Sierra de Cádiz északkeleti részén. Egészen a XV. századig a Naszríd Királyság határán feküdt, és az ebből fennmaradt értékes kulturális örökségeit (Homenaje torony, Santa María de la Mesa templom, Reloj torony) 1983-ban Spanyol Művészettörténeti emléknek nyilvánították. 

zahara_de_la_sierra_cadiz_650.jpg

Foto: COSTELA BLANCHI (GETTY)

zahara_de_la_sierra_cadiz3_650.jpg

8. Montefrío (Córdoba)

Közel Córdoba városához fekszik ez a bájos kis város, amelyet az Iglesia de la Villa templom ural. A magas sziklán fenségesen álló templom a régi Nasrid erődítmény romjaira épült, amely stratégiailag nagyon fontos helyszín volt a granadai muszlim királyság részére, a keresztény csapatok támadásai során. Illetve, mint egy megfigyelő pont is működött, hiszen a erőd tornyából felügyelték, és ellenőrizték Granada legfontosabb útjait. Nem csoda tehát, hogy innen szédületes panorámában lehet részünk. A Katolikus Királyok döntöttek a régi vár lerombolása mellett, hogy helyére templomot építtessenek (1486).

montefrio_cordoba2_650.jpg

Foto: GETTY IMAGES

9. Capileira (Granada)

Kalapos kémények magasztosan uralják Capileira házainak lapos tetőit - ez lehet az első kép ami megjelenik előttünk miután megismerjük ezt az elbűvölő falucskát. Poquiera szakadékvölgy legmagasabban fekvő települése, ahol megcsodálhatjuk a granadai Alpujarra vidék mór lakosságának utolsó szimbolikus építészeti emlékeit, mielőtt a Katolikus Királyok rendelete szerint, innen is kiűzik őket (1492). A falu megismerésének legjobb módja, ha követjük a "Ruta del Agua"-t, vagyis a Víz Útját, amely körbevezet minket a szűk sikátorok labirintusán, s ami mintegy folyosó köti össze a falu 12 régi kútját. A kalandvágyóknak is kitűnő hely, hiszen innen indul az a túraösvény, ahonnan mi is nekivághatunk a Mulhacén 3479 méteres csúcsának meghódításának. A félsziget legmagasabb hegyére felvezető út erős fizikai kondíciót igényel, a 30 km távolság alatt összesen 2350 szintkülönbséggel kell megküzdeni.

capileira_granada3_650.jpg

Foto: GETTY IMAGE

capileira_granada7_650.jpg

10. Zuheros (Córdoba)

A krónikák szerint Zuherost, a IX. században itt tábort verő Banu Himsi mór katonái alapították, akik a helyet "Sujaira"nak, azaz a megdönthetetlen sziklának neveztek el. Ez utal arra a hatalmas sziklatömbre, melyen ma egy XI. századi várkastély romjai találhatóak. Képeslapra illő, ahogy a fehérre meszelt házak mintegy lebegnek a falut körbeölelő zöld olivaliget tengerén. Zuheros a Sierras Subbéticai természeti park szívében található, és itt megy keresztül a Vía Verde de Aceite 120km-es túraútvonala is, amely természetesen olivás kerteken vezet át, és megtétele akár gyalogosan, akár kerékpárral is hatalmas élmény.

zuheros_cordoba_650.jpg

Foto: GILES BRACHER (GETTY)

Még több spanyolos témáért, történetért és érdekességért látogass el a SPOTT Facebook oldalára!

Spanyolországi utakért, túrákért, és városlátogatásokért pedig nézz körül a Spanyolban Otthon weblapján!

Avokádó gazpacho

avokado_gazpacho.jpg

Hozzávalók (4 főre):

2 db avokádó

1 db uborka (amit kovászosnak használunk)

1 db húsos zöldpaprika

2 db zöld alma

150 ml extra szűz olivaolaj

800 ml víz

30 ml almaecet

1 gerezd fokhagyma

kevés fodormenta (ízlés szerint)

Lássunk hozzá!

A zöldségeket, és az almát megmossuk, megpucoljuk, és kisebb kockára daraboljuk. Megtisztítjuk az avokádót, eltávolítjuk a magját, és egy turmixgépbe rakjuk. Hozzáadjuk a feldarabolt zöldségeket, almát, fokhagymát, vizet, a fodormentát, és alaposan összeturmixoljuk. Ezután ízlés szerint sózzuk, hozzáöntjük az almaecetet, és újból turmixoljuk. Amikor megfelelően krémes, leemeljük a turmix tetejét, és az olivaolajat szépen, folyamatosan, de vékonyan hozzácsorgatjuk, miközben a gépünk ugyanúgy maxon keveri a krémet. Megkóstoljuk a sóját, esetleg egy pici cukorral kompenzáljuk "kesernyés" utóízét, és ha túl sűrűnek találjuk, vízzel hígítjuk.

Tálalás előtt jól lehűtjük. Amennyiben több uborkát, paprikát és almát vásároltunk, ezekből "ropialakúra" vágott darabokat tálalhatunk mellé, de akár chíával, mákkal, vagy szezámmaggal is feldobhatjuk. A csípős ízek kedvelői pedig egy kis chili chipsszel tehetik még pikánsabbá! ¡Qué aproveche!

Az avokádó eredetileg Mexikóból származó, zöldes gyümölcs a 16. századtól vált ismertté Európában. Kevésbé ismert tény, hogy már időszámításunk előtt is előszeretettel termesztették az inkák, sőt egyes források szerint afrodiziákumnak tartották. A mai napig nem eldöntött, hogy igazából zöldség vagy gyümölcs, de ez a népszerűségét egyáltalán nem veszélyezteti.

Gazdag a szervezetre jótékony hatást gyakorló telítetlen zsírsavakban, emellett segítségével számos vitaminnal tankolhatsz fel egy-egy étkezés után. A-, E-, B- és C-vitaminban gazdag, valamint jelentős a kálium-, vas-, foszfor-, nátrium-, kalcium- és magnéziumtartalma is. Bár kalóriatartalma meglehetősen magas, a benne lévő zsírok az egészséges fajtához tartoznak.

 Fogyasztása:

    • kitűnő antioxidáns;
    • jó hatással van a szív és érrendszeri problémákra; 
    • serkenti az idegrendszer működését; 
    • csökkenti a koleszterinszintet;
    • védi a szem egészségét, köszönhetően lutein és zeaxantin tartalmának;
    • mivel rostban gazdag, és alacsony a szénhidrát tartalma, ezért a fogyókúrás étrendbe kiválóan beilleszthető;
    • B-vitamin tartalma miatt még az elalvásban is segítségedre lehet, ugyanis hozzájárul a melatonin (alváshormon) termelődéséhez.

 

Még több spanyolos témáért, történetért és érdekességért látogass el a SPOTT Facebook oldalára!

Spanyolországi utakért, túrákért, és városlátogatásokért pedig nézz körül a Spanyolban Otthon weblapján!

2019.júl.08.
Írta: kasa heni 6 komment

10 hűsölni való hely, ha a spanyol nyaralásod alatt már nem bírod a kánikulát

Jól jöhet néhány "hűvös" tipp, még akkor is ha elsősorban nyáron mindenki a tuti meleg miatt  érkezik Spanyolországba. De mit tudsz csinálni, ha már csokibarnára sültél a napon, és egy kellemes programot is szeretnél beilleszteni a nyaralásodba. Menekülj a kánikula elől a természetbe, hiszen Spanyolország bővelkedik a szebbnél-szebb természeti látnivalókban! Ebből mutatok párat: 

1. Serranía de Cuenca (Cuenca)

A cuencai hegyvidék, közel 74.000 hektáros természetvédelmi övezetében számos gyönyörű résszel várja az idelátogatókat akár nyáron is. Elég a mesés Elvarázsolt Városra (Ciudad Encantada) gondolni, amely az óriások "kavicsos" játszótere, vagy a Júcar folyó szurdokvölgyére, de akár 7 lagúnás Hoyo vízmosásra. Amennyiben van rá lehetőség, érdemes egy éjszakát is eltölteni ezen a részen, és élvezni a csupa csillagos éjszakai égboltot.

serrania_de_cuenca.jpg

Foto: AVALON (GETTY)

2. Valle de Roncal (Navarra)

A navarrai Roncal-völgyben hét település található. Isaba (képen), ezek közül a legészakibb városka éjszakái nyáron is hűvösek (11,6C°), és a nappalok sem melegebbek, mint átlag 23 C°. A völgy rendkívül változatos, és pazar természeti látnivalókkal szolgál.

valle_del_roncal_navarra.jpg

Foto: POBLADURAFCG (GETTY)

3. Parque natural de Aralar (Gipuzkoa)

A Txindoki hegy szinte ikonikus hegycsúcsa Baszkföldnek. A Gipuzkoai tartományba eső Aralar hegylánc, az azonos nevű Természeti Park része. Egész éveben enyhe hőmérséklet (átlagosan max. 17Cº, min. 7Cº) ideális a túrázáshoz, lovagláshoz, hegyi kerékpározáshoz, de akár egy helyi sajtkészítő (Idiazabal) vagy sidra (almabor) termelők felkeresésére.

parque_natural_de_aralar_gipuzkoa.jpg

Foto: MIMADEO (GETTY)

4. Liébana (Cantabria)

Liébana régiója, tökéletes célpont a Kantábriába utazóknak. A régiót magas hegyek ölelik körbe, így Fuente Dé hegyi kikötőjébe nyáron is mindössze 22Cº vár Rád. Az 1850 méteren található kilátóba egy felvonó segítségével könnyedén fel is juthatunk, így a 753 méter szintkülönbség leküzdéséhez csupán 3 percre van szükségünk. A csúcsról gyönyörködhetünk a Picos de Europa lélegzetelállító csúcsaiban, ameddig csak a szem ellát.

liebana_cantabria.jpg

Foto: JL GUTIÉRREZ (GETTY)

5. Aigüestortes y Estany de Sant Maurici (Lleida) 

Spanyolország természeti látnivalói közül az egyik legkedveltebb célpont a Lleidai Aigüestortes Nemzeti park, ami egyben a katalán Pireneusok büszkesége. Nem hiába, hiszen a parkban négy 3000 m feletti csúcs, illetve további tíz, 2800 m magas hegycsúcs mutat az ég felé. Nyáron, előfordulhat, hogy a déli órák melegek, de a délutánok mindig frissítően hűvösek a túrázok örömére.

aiguestortes_y_estany_de_sant_maurici_lleida.jpg

Foto: NACHOSUCH (GETTY)

6. Sierra de Gredos (Ávila)

Lagúnák, szurdokok, völgykatlanok, csupasz tűhegyek, és különleges moránahalmok. Ezek, az Ávila tartományban található regionális Gredos park apró csodái, amelyek a jégerózió által faragott szabadtéri természeti múzeum látnivaló.

sierra_de_gredos_avila.jpg

Foto: ALF (GETTY)

7. Cangas del Narcea (Asturias)

Az Unesco védelme alatt álló Fuentes de Narcea természeti park nagy hányada, Asztúria tartomány nagy részére esik, amely nemcsak természeti látnivalókban, hanem XVI-XVIII. századi kastélyokban, és vidéki stílusú palotákban is gazdag. Itt található a Muniellos erdő, Spanyolország legnagyobb tölgyerdője, és az egyik legjobb állapotban megmaradt európai erdő is. A kellemes 19,5Cº nyári átlaghőmérséklet nemcsak az embereknek, hanem a barna medvéknek is kedvenc menedékhelye.

cangas_del_narcea_asturias.jpg

Foto: ABBPHOTO (GETTY)

8. Sierra Norte de Sevilla (Sevilla)

Nem ritka, hogy Sevilla városában a buszmegállók hőmérői nyáron akár negyvensok fokot is mutassanak, ilyenkor bizony jól jöhet egy alternatív programmegoldás. A közeli, északra fekvő geoparkban, folyók, és vízesések (Cascada de Huesna) könnyítik a kánikula elviselését.

sierra_norte_de_sevilla.jpg

Foto: JOSÉ LUCAS (GETTY)

9. Sierra de Albarracín (Teruel)

Teruel város körül húzódó Albarracín hegység nem csak a gyönyörű természeti adottságairól híres, hanem arról is, hogy itt található Spanyolország legszebb kisvárosa, amely a hegységgel azonos nevet viseli. Ugyancsak ebben a zónában található az ország leghidegebb falva: Griegos (1600m), amely szuper kiindulópontja lehet a közeli fenyvesekben, vagy a hegyi réteken való sétához. (képen: Rodeno)

sierra_de_albarracin_teruel.jpg

Foto: ALAMY

10. Aínsa (Huesca)

Huesca tartományban található Aínsa városkája, joggal vetekszik az ország legszebb városkájának titulusáért az előző Albarracínnal. Nyáron nagyon sokan érkeznek ide, mivel innen indulhatunk az Aragón Pireneusok legszebb Nemzeti Parkjába, az Ordesa y Monte Perdido felé. A kis város mindössze 589 méteren fekszik, a nappali meleget, délután kellemes, hűvös idő váltja, köszönhetően a Cinca és Ara folyóknak. (képen: Tres Sorores csúcsai az Ordesa völgyéből hátra tekintve)

ainsa_huesca.jpg

Foto: PABLO BENEDITO (GETTY)

+1. Piornal (Cáceres)

A Portugáliával határos Extremadura tartományban, 1175 méteren található Jerte völgye számos túraútvonallal szolgál, melyek közben a vízben bővelkedő szurdokokban könnyedén fel is frissülhetünk. Ide nem csak nyáron, hanem tavasszal is érdemes ellátogatni, amikor virágoznak a cseresznyeligetek, ilyenkor a környék igazán szemet gyönyörködtető. (erről, és ahelyi fiesztáról bővebben ITT olvashatsz.)

piornal_caceres.jpg

Foto: JUAN MANUEL MATEOS (GETTY)

Még több spanyolos témáért, történetért és érdekességért látogass el a SPOTT Facebook oldalára!

Spanyolországi utakért, túrákért, és városlátogatásokért pedig nézz körül a Spanyolban Otthon weblapján!

2019.jún.21.
Írta: kasa heni 1 komment

Amikor szebben ragyog a nap Toledóban

Egy spanyolországi közmondás szerint: Három csütörtök van egy évben ami szebben ragyog, mint a Nap (Tres jueves hay en el ano que brillan más que el Sol) A húsvéti Nagycsütörtök, az Áldozócsütörtök, és az Úrnapja. Ez utóbbit számos spanyol városban ünneplik, de az egyik legfenségesebb, és magával ragadóbb körmenetet Toledóban láthatjuk.

A Corpus Christi, más néven Úrnapja, katolikus főünnep az eukarisztia tiszteletére, teljes nevén az Úr Testének és Vérének ünnepe. Húsvét után 60. napon tartják. 

img_20190620_142338.jpg

A keresztény ünnep alkalmával szinte az egész középkori városrészt gyönyörűen feldíszítik. Az utcai árnyékolókat már hetekkel az ünnep előtt kihúzzák, majd szépen apránként lámpásokkal, és virágokkal egészítik ki. Az ablakokból bordó vallási szőnyegek, vagy színes "manila" kendők lógnak. A nyitott ablakokból tömjén illat árad, és az emberek szinte fürtökben csüngnek kifelé, hogy megcsodálják a XVI. századi gyökerekkel rendelkező toledói úrnapi körmenetet. Ilyenkor a város vallásos egyesületei évszázadok óta változatlan rendben, körmenet keretében viszik körbe a városon az oltáriszentséget, amit egy több tonnás aranyozott monstranciában őriznek.

toledo_varosnezes_blog.jpg

A katedrális kincstárában őrzött 2,5 méter magas szentségtartó a XVI. században készült, ezüstből, és aranyból. A gótikus székesegyházat mintázó szentségtartót Cisneros bíboros megbízásából Arfe német mester 183 kiló ezüstből készítette (1517-1524). Majd 1595-ben 18 kiló tizennyolc karátos arannyal bearanyozták, hogy összhangban legyen a főoltár monstranciájával. A rendkívül aprólékosan kidolgozott monumentális művet 260 figura díszíti. A szentségtartó belseje teljesen aranyból készült, zománcozott, és drágakövekkel van díszítve, amely Keresztény Izabella királynő hagyatékából származik, és a hagyomány szerint az első Amerikából hozott aranyból készült.

img_20190620_110141.jpg

img_20190620_142136.jpg

img_20190620_105620.jpg

img_20190620_154004.jpg

img_20190620_142418.jpg

img_20190620_152733.jpg

img_20190620_151042.jpg

img_20190620_114854.jpg

img_20190620_150910.jpg

img_20190620_143404.jpg

img_20190620_120850.jpg

img_20190620_141633.jpg

img_20190620_141828.jpg

img_20190620_110102.jpg

img_20190620_111146.jpg

img_20190620_142244.jpg

img_20190620_105931.jpg

img_20190620_110853.jpg

img_20190620_110611.jpg

img_20190620_110307.jpg

img_20190620_110328.jpg

img_20190620_105556.jpg

img_20190620_120843.jpg

img_20190620_115528.jpg

img_20190620_153641.jpg

img_20190620_114619.jpg

img_20190620_142515.jpg

img_20190620_150943.jpg

Még több spanyolos témáért, és érdekességért lájkold és kövesd a  Facebook oldalamat!

Spanyolországi utazásért, túrákért, és városlátogatásokért pedig nézz körül a

Spanyolban Otthon weblapján!

A házasságközvetítő 13 gombostű

A turisták körében ismeretlen, de a Madridiak legkedvesebb, és talán leghangulatosabb ünnepére kerül sor június közepén. E hónap 13-án, Páduai Szent Antal napján (többek közt Portugália, és Brazília védőszentje) vallásos, de főként népies rendezvények kerülnek megrendezésre a Paseo de Florida sétányon, és az itt található Ermita de San Antonio de Florida kápolnái körül.

san_antonio_de_florida_cimlap1.jpg

san_antonio_de_florida_cimlap2.jpg

Az ünnep alatt a templom körül, és a városnegyedben többnapos ünnepségsorozatot rendeznek. A madridi legenda szerint, ha a szent ünnepe alatt a templomban gyertyát gyújtunk, hamarosan ránk talál a szerelem. De ez még semmi, hiszen egy másik helyi szokás szerint, ha a párt keresők a szenteltvíz tartóba 13 gombostűt ejtenek, majd tenyerüket ráhelyezik az ilyenkor már halomban álló tűkre, akkor amennyi ebből a kézre tapad, annyi udvarlót tartogat a sors még hátra. A 19. század elején kialakuló szokás a környékbeli varrónőkhöz köthető, akik után az évek múltán szép lassan sorba álltak a reménytelenül férjre vágyó madridi nők. A 13-as szám pedig egyrészt utal a szent napjára, másrészt pedig egy másik Spanyolországi szokásra, miszerint az ifjú párok, házasságuk napján 13 pénzérmét cserélnek.

Az Ermita dupla műemlékét, a helyiek Panteón de Goyának is nevezik, hiszen egy „francia” vargabetű után, ma már itt nyugszik a spanyol festőzseni, Francisco José de Goya y Lucientes holtteste. A helyszín pedig nem véletlen, mivel a falakat a festő freskói díszítikA hely érdekessége, hogy valójában egymás mellett álló, két ugyanolyan kápolnába botlik itt az ember. Az eredetit, a jobboldalon állót 1720-ban építették, és többszörös átalakítás után, végül IV. Károly rendeletére, 1792-98 között kapta meg szerény klasszicista formáját. A spanyol király felesége kívánságára Goyát bízta meg a kápolna szolíd belső díszítésével. Azonban a festő nem kis meglepetésre látványos freskókat készített, amelyek szabad impresszionista stílust tükröznek, és a társadalmi élet jeleneteit nyílt érzékiséggel ábrázolják.

Goya freskóinak témái: Páduai Szent Antal élete, illetve a főoltárnál, a Szentháromság imádása. A liszaboni születésű Szent éltéből a festő azt a jelenetet választotta ki, amikor feltámasztott egy meggyilkolt embert, hogy az tanúskodni tudjon egy gyilkosággal vádolt, ártatlan férfi mellett. A különleges technikával festett képre helyi alakokat, igazi madridi figurákat is festett, ezzel finomítva népies jelleggel a vallásos témát. Két fő alkotása mellett néhány bájos angyalka is kikerült az ecsetje alól. Ezek a művek azért is érdekesek, mert a zaragozai Pilar-bazilikán, és a nagy Szent Ferenc-templomon kívül, ez az egyetlen hely, ahol a vallásos témáktól (mint nagy elődje, Velázquez is) egyébként idegenkedő Goya mégis ilyen képeket alkotott.

Miután 1919. november 29-én Goya maradványai az Ermita de San Antonio de Floridába kerültek, a kápolnát 1927-ben múzeummá nyilvánították. Hogy Páduai Szent Antal kultuszát továbbra is fenntartsák, a mindennapi látogatásokhoz két év múlva felépítették a baloldali templomot, az eredeti másolataként, így óvva az eredeti állapotát. Az egyhajós templomocska görögkereszt alaprajzú, és ma napig vallási célokat szolgál.

madridi_setak_portada_blog_1.jpg

Goya sírját 1880-ban teljesen véletlenül fedezte fel Bourdeuxban a spanyol konzul (Pereyra), aki két évvel azelőtt elhunyt feleségének nyughelyét látogatta meg a francia temetőben. A festő sírját teljesen elhanyagolva találta, és kötelességének tartotta véghezvinni, hogy ezután, a zseni spanyol földben nyugodhasson.

Azonban, az exhumálás során a sírban két koporsót találtak, de az egyikből hiányzott a fej. Ez utóbbit tartják a festő földi maradványainak. A másik koporsót valószínűleg Goicoechea, Goya közeli, három évvel korábban elhunyt barátjának maradványai lehettek. Mivel nem tudták, pontosan melyik a festő koporsója, a dupla szállítási költségek miatt csak 1899 júniusában kerültek át a hamvak Spanyolország fővárosába.

De mi történt a fejjel? Eddig két elképzelés született. Egyesek szerint, a magyarázatot egy, Goya szülőfalujában, Fuendetodosban felbukkant festmény adhatja. A kép árulkodó címe alapján -Goya koponyája (Vanitas)- úgy tartják, hogy a kép alkotója, a zseni koponyája Dionisio de Fierros tulajdonában lehetett, aki az alapján készítette művét. A festmény egyébként később eltűnt, majd egy antikváriumban bukkant fel ismét, ma pedig a zaragózai múzeumban található. A másik elmélet szerint Goya maga rendelte el, hogy halála után vágják le a fejét, hogy azt felhasználhassák orvosi kutatási célokra. (erről bővebben azonban majd egy későbbi bejegyzésben...)

iconfinder_barista-icons_coffee-shop-sign_1046678_1.png

Tetszik a blog? Értékes tartalmat találtál? Szeretnél még többet megtudni Spanyolországról? Hívj meg egy kávéra, hogy tovább pörögjek a spanyolos témákra, és megosszam Veled :)

           500 forint                                  1,5 euro

            

 

Még több spanyolos témáért, és érdekességért lájkold és kövesd a  Facebook oldalamat!

Spanyolországi utazásért, túrákért, és városlátogatásokért pedig nézz körül a

Spanyolban Otthon weblapján!

Sevillai látnivalók képekben - 1.rész

 Sevilla: A "felfedezők" városa

Andalúzia legnagyobb városában, napokat lehet eltölteni Sevilla nevezetességei, és a zegzugos utcák szövedékének felfedezésével. Az apró tereknek, melyeket takaros kutak, magnóliák, és pálmák díszítenek, sokszor még nevünk sincs. Egy kellemes séta, a város régi zsidónegyedében -Santa Cruz- ami bővelkedig a fehér falú sikátorokban, és a gyönyörű patiókban, garantáltan örök emlék marad. Vagy Triana negyede, amely híres csempe manufaktúráiról, a flamencóról és a magával sodró éjszakai életről, a tapeoról.

Az ezernyi sevillai látnivaló közt lépteidet virágok, gazdag csempedíszek, nyitott kovácsoltvaskapuk, narancs és citromfák kísérik. Itt mindenki ráér, senki sem siet...

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_32.JPG

 Plaza de España

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_3.jpg

Real Alcázar kertje

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_1.jpg

Plaza de las tres Cruces

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_2.jpg

Készülődés a húsvéti nagyhétre - Semana Santa

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_5.jpg

Patio - virágos belső udvar

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_6.jpg

 Kilátás a Giralda tornyára

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_29.JPG

 Sevillai Székes Szűz Mária Katedrális - Catedral de Sevilla

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_19.JPG

 Gombák: kilátósétány - Las Setas, Metropol Parasol

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_35.JPG

 Plaza de España

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_21.JPG

 Díszes kovácsoltvas kapu 

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_40.JPG

Aranytorony - Torre del Oro

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_8.jpg

 Juan Belmonte matador szobra - Triana negyed

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_39.JPG

 Palacio San Telmo - XVII. sz. barokk palota (navigátorok akadémiája)

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_37.JPG

 Museo de Artes y Costumbres Populares

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_43.jpg

 La Adriática épülete

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_41.jpg

 Plaza de San Francisco

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_47.jpg

 Real Alcázar

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_27.JPG

 Városnéző lovasfogatok

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_4.jpg

 Judería - utcarészlet a régi zsidónegyedben

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_17.JPG

 Iglesia de San Salvador

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_33.JPG

 Plaza de España

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_34.JPG

 Plaza de España csempés beülői

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_11.jpg

 Guadalquivir folyó

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_42.jpg

 Cabildo - Városháza

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_49.jpg

 Real Alcázar palota kertje

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_48.jpg

 Real Alcázar patiója

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_50.jpg

 Tuna - "Trubadúrok"

 sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_45.jpg

 Plaza de España - csempék

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_28.JPG

 Plaza del Triunfo

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_15.JPG

 Patio San Eloy csempéi

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_23.JPG

 Patio San Eloy

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_26.JPG

 Katedrális részlet

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_30.JPG

 Hotel Alfonso XIII.

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_31.JPG

 Real Fábrica de Tabacos - Dohánygyár, most egyetem

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_20.JPG

 Plaza de Cruces

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_18.JPG

Bar Europa

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_12.jpg

 Guadalquivir - Katedrális és a Bikaviadal aréna

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_9.jpg

 Csempemanufaktúra

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_25.JPG

 Patio de Bandera

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_22.JPG

 Patio

 sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_7.jpg

 Puente de Isabel II

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_36.JPG

 Plaza de España

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_38.JPG

 Museo de Artes y Costumbres Populares

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_16.JPG

 Arenal negyed

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_13.JPG

 Capilla Virgen del Carmen (Isabel II hídfő)

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_46.jpg

 Plaza de Toros de la Real Maestranza - Bikaviadalaréna

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_44.jpg

 Katedrális részlet

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_14.JPG

 Andalúz tapas bár terasza

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_24.JPG

 Judería

sevilla_latnivalok_spanyolban_otthon_10.jpg

Idegenvezetés Sevillában

Májusi tavaszistenlánykák

Május hónap igen erős mezőnyt vonultat fel a spanyol fiesták palettáján. Spanyolország szerte  tartanak tavaszköszöntő ünnepeket, amelyek közül az egyik legelterjedtebb az ún. Virágcsaták (La batalla de flores), melyet április utolsó vasárnapján tartanak. Szintén jellemző, hogy május hónap elején mindenhol virágba öltöztetik a kereszteket, hisz a hívő spanyolok, ezzel a Szent Kereszt megtalálásának napja (május 3.) előtt tisztelegnek.

Egy Madridhoz közeli városban azonban, egész különleges módon köszöntik a tavaszt, de természetesen a virágáradat innen sem hiányozhat. A fővárostól vonattal mindössze 40 percre lévő Colmenar Viejo városa, már egyszer bemutatkozott a blog olvasóinak egy érdekes helyi fiestával. A kendőbe bújt bikák ünnepe (La vaquilla) egy régi tradíció, amellyel minden évben visszaidézik a régi állatkereskedők munkáját.

Most, május 2.-án, szintén egy pogány alapokra épülő ünnepre kerül sor Colmenarban. A fiesta eredetét több száz évvel ezelőtti, ősi termékenységvarázsló rítusokban kell keresni, amikor az emberek bálványaiknak áldoztak a földek termékenységéért, és a bő termésért. Néprajzkutatók szerint, a helyi Las Mayas ünnepe, csakúgy, mint sok másik május első napjaiban tartott spanyol fiesta, szorosan kapcsolódik az olyan rítusokhoz, melyeket a római korban egyes isteneknek szenteltek. Las Mayas, ugyanis Bona Dea ősi kultuszához köthető -más néven Maiaként ismertek-, aki a termékenység védnöke, és a tavasz istennője volt. Róla nevezték el május havát, a hónap első és tizenötödik napja az ő tiszteletére volt szentelve. Alakját többnyire trónon ülve ábrázolták, és az istennőnek felajánlott rituálék virágokkal, és gyógynövényekkel díszített helyiségben kerültek megrendezésre.

la_maya_colmenar_11.jpg

Tehát, a tavaszistennőjét szimbolizálják azok a májusi lánykák, akik ezen a napon "eljátszák" Maia szerepét. A colmenari Mayak oltárját a család, és a barátok öltöztetik virágdíszbe, amihez a virágokat, és növényeket (többek közt: kakukkfű, levendula, rozmaring, pipacs és százszorszép) előző nap együtt szednek a város határában. A virágoltárnak május 2. délutánjára kell elkészülnie, amikor a hagyományok szerint, 17:00 órakkor a Mayákat trónra emelik. Szó szerint, mivel öltözetük legfontosabb része a spanyolok tradicionális manila kendője, amit ilyenkor fordítva, és jó szorosan kötnek a lánykákra, hogy ezzel gátolják, vagyis ebben az esetben épp segítsék, hogy mozdulatlanok tudjanak maradni. Ezen kívül, komoly és rezdüléstelen arccal kell kibírniuk közel két óra hosszát, ami rendkívül fontos szabály. Lényeges kiegészítő még a lánykák fején lévő virágkoszorú, a túlzott ékszerviselet, illetve az erős smink is. Évente 5-6 Mayat választanak, akik 12-14 évesek, ezzel nemcsak a természet, hanem az élet új ciklusát is jelképezik, midőn a lányok a gyerekkorból a serdülőkorba lépnek.

“Para la maya, que es bonita y galana” - Mayának, aki szép és csinos. Mondják a nézelődőknek a Mayák  udvarhölgyei, akik ruhakefével, és ezüst tálcával a kezükben invitálják a látogatókat egy kis adományra, mely a fiesta költségéhez való hozzájárulás tulajdonképpen. Adakozás előtt a kefével lesöprik az emberek karját, ami egy ünnepélyes tisztító aktus, hogy az aki a Maya elé lép, tisztán és kifogástalanul jelenjen meg, többek közt ezzel jelképesen minden démontól is megszabadítva (főleg, akik nem odavalósiak). Az adományért cserébe pedig mindenki egy kis csokor kakukkfüvet kap. Majd délután 19 óra körül, vége a modern kori rítusnak, és a Mayák hölgykíséreteikkel együtt a Nuestra Señora de los Remedios templomba sétálnak, ahol virágáldozattal tisztelegnek Colmenar Viejo vészőszentje előtt.

madridi_setak_portada_blog_1.jpg

Címkék: május, Madrid, fiestak

5 madridi emlék Cervantesről a Könyvnap margójára

1. Április 23.-án, a Nemzetközi Könyvnap alkalmából a madridi Plaza de España (Spanyolország tér) metrója egészen különleges kiadással jelentkezett. 378 m²-en, a peron, és a megálló falain, teljes egészében olvasható Cervantes remekműve, a Világ legelső regénye, vagyis a Don Quijote. 377.032 szó, 1.687.570 betű, szóközökkel együtt 2.034.611 karakter. A mű nagyságát jellemzi továbbá az is, hogy a regényben Cervantes majdnem 23.000 különböző szót használ, miközben napjainkban egy átlag spanyol mindössze 5.000 szóval tökéletesen elboldogul a mindennapokban. A helyszín pedig nem véletlen, hiszen ezen a téren található az író, és főhősének gyönyörű emlékműve.

“Lovagunk annyira belegabalyodott az olvasásba, hogy reggeltől estig, estétől reggelig mindig csak olvasott, s így a kevés alvás és sok olvasás úgy kiszárította agyvelejét, hogy végre elvesztette józan ítéletét.” - Miguel de Cervantes: Don Quijote

2. A madridi Plaza de España teret egy masszív obeliszk uralja, amely lábánál Cervantes ül, előtte pedig Don Quijote, és Sancho Panza szobra található. Az író halálának 300. évfordulójára szerettek volna egy méltó emlékművet állítani a spanyol fővárosban, ezért 1915-ben kiírtak egy nemzeti pályázatot. Lorenzo Coullaut Valera győztes művét 1929. október 23-án avatják fel. A spanyolokra jellemző pénzszűke miatt, a költségek előteremtéséhez egész egyszerűen megkérik a spanyol anyanyelvű országokat, hogy járuljanak hozzá a kiadásokhoz, hiszen mindenki érdeke egy "összspanyol" emlékmű. Viszonzásul pedig, a Cervantes mögötti oldalon található kagylóalakú kúton helyet kapott minden spanyol ajkú ország címere, amikből szinte semmi sem látható, hiszen a lefolyó víz szépen végzi munkáját évek óta.

madridi_setak_portada_blog_1.jpg

3. Valóban ismerjük Cervantes kinézetét? Hiszen az íróról életében egyetlen olyan hiteles festmény sem készült, amit ismernénk, és eredete bizonyítható lenne. Egyik legismertebb arcképe, Juan de Jáuregui festménye, amelyen olvasható az író neve, illetve az alkotás dátuma. Azonban a művészettörténészek, és a kutatók teljes mértékben kétségbe vonják a kép hitelességét.  Viszont ez az ismert arc köszön le ránk a Plaza de Españán, és valószínűleg nagyon sokan így is "ismerjük" Őt. Hiteles ábrázatának megalkotásához azonban szükséges lenne földi maradványaira. 2015-ben hatalmas hír volt, miszerint a  madridi sarutlan trinitáriusok kolostortemplomának kriptájának egyik falfülkéjében egy M.C. monogramot viselő fakoporsót találtak. Azóta azonban semmi valóban izgalmas új hír nincs, amely konkrétan kijelentené, hogy bizonyíthatóan Cervantes csontjait találták meg. Mint ismert, az író harcolt a lepantói csatában (1571) ahol fél karjára lebénult, így ennek nyomai alapján azonosítani lehetne csontjait, mégha DNS tesztre nincs is lehetőség - jegyezték meg többször a kutatócsoport tagjai.

cervantes_arckep_juan_de_jauregui_y_aguilar.jpg

Cervantes¿? - Juan de Jáuregui y Aguilar

4. Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha első részét 1605-ben adták ki legelőször (a nyomda a madridi Atocha utca 87. szám alatt volt található). A könyv azonnal "bestseller" lett, már Cervantes életében 16 kiadást megélt. A regény sikere azóta is töretlen, a Biblia után a második legolvasottabb könyv a Világon. Don Quijote de la Mancha első kiadásából mindössze két példányt őriznek, egyet a Nemzeti Könyvtárban (Biblioteca Nacional), a másikat pedig a Spanyol Királyi Akadémián (RAE - Rel Academia de la Lengua).

don-quijote-de-la-mancha-primera-edicio_n-portada.jpg

5. Április 23., a könyv és a szerzői jogok világnapja. Sok forrás Shakespeare, és Cervantes halála napjaként is 1616. április 23.-át jelöli, viszont mindkettőt helytelenül. Az eltérést, XII. Gergely pápa 1582-es naptárreformja magyarázza. A módosítást azonban, csak az olaszok, a franciák, a lengyelek, a portugálok, és a spanyolok vezetik be azonnal, és az angolok 1752-ig továbbra is a protestáns Julián naptárt használták. A 10 napos ugrással, az angol drámaíró és költő halálának napja a Gergely-naptár szerint május 3-ra esne. Továbbá, Cervantes április 22-én halt meg, 23-án pedig temették, és a spanyol szokásoknak megfelelően a halál napjának másnapját, vagyis a temetés napját jelölik az elhalálozás dátumaként.

shakes_cervantes.jpg

+1. Hosszú évek kitartó munkája után, katalán javaslatra,  1995-ben az Unesco, április 23-át nevezte ki Nemzetközi Könyvnappá. A Párizsban megszületett döntés egyik alapja a fentebb említett, két nagy író halálának napja előtti tisztelgés, illetve, a katalánok bizonyítéka a könyv és az olvasás időtállóságára, ugyanis 1929 óta minden évben rendkívül sikeres Nemzetközi Könyvkiállítást rendeznek Barcelonában. Nem szabad elfeledkezni, hogy ugyanerre a napra esik Katalónia patrónusának, Sárkányölő Szent György ünnepe is, és ezen a napon tartják a helyi Valentin napot. A IV. századból fennmaradt legendához hűen, a férfiak vörös rózsával lepik meg szívük választottját, a nők pedig ezt, egy könyvvel köszönik meg. (Szent György legendájáról és a szokás kialakulásáról bővebben itt olvashatsz.)

iconfinder_barista-icons_coffee-shop-sign_1046678_1.png

Tetszik a blog? Értékes tartalmat találtál? Szeretnél még többet megtudni Spanyolországról? Hívj meg egy kávéra, hogy tovább pörögjek a spanyolos témákra, és megosszam Veled :)

           500 forint                                  1,5 euro

            

 

Még több spanyolos témáért, és érdekességért lájkold és kövesd a  Facebook oldalamat!

Spanyolországi utazásért, túrákért, és városlátogatásokért pedig nézz körül a

Spanyolban Otthon weblapján!

Reina Sofia Múzeum - Információ, belépő, nyitvatartás, érdekességek

 A Calle de Santa Isabel utcában található „Centro de Arte Moderno Reina Sofia”, azaz a Szófia Királyné Modern Művészeti Központot kisebb tévelygések nélkül, célirányosan a Paseo de Prado sétánya felől, vagy pedig a múzeummal szinte szemben lévő híres Atocha vasúti pályaudvar felől lehet megközelíteni.

museo-reina-sofia-2.jpg

A múzeumnak helyet adó XVIII. századi épület korábban közkórház volt, amelynek építését III. Károly spanyol király rendelt el (1781-ben), és olyan neves építészek terveztek, mint az olasz származású Sabatini és a spanyol Hermosilla. A ’80-as években nagy átalakításokat végeztek, melyeknek köszönhetően, előbb csak, mint művészeti központ nyitotta meg újra kapuit, majd 1990-ben létrehozták itt a Nemzeti Modern Művészetek Múzeumát.

10 érdekesség a Reina Sofia Múzeumról, amikről biztos nem hallottál:

1. Évi 3,2 millió látogató. Ezzel nemcsak a Prado múzeumot körözi le, hanem ezzel a második leglátogatottabb hely Spanyolországban. Ezt egy 2013-ban rendezett rendkívül sikeres Dalí kiállításnak köszönheti. (Lista Spanyolország TOP 15 leglátogatottabb műemlékéről)

2. Az 1781-ben III. Károly által alapított kórház előtt, ugyanezen a helyen, már maga "Madrid atyja", II. Fülöp központosította az új főváros orvosi ellátórendszerét (1556).

3. Sabatini sokkal nagyobbra tervezte eredetileg a kórház épületét, de a spanyol királyi kincstárra örökösen jellemző anyagi gondok miatt, a költségkeretet a harmadára csökkentették. 

4. E madridi képtár gyűjteménye a Reina Sofia alapítása előtt a Nemzeti Múzeumban, illetve a madridi egyetemváros területén található, most Museo de Traje (Ruhaipari Múzeum) épületében kapott helyet.

5. Az 1960-as években Madrid vezetősége komolyan fontolgatta az épületet teljes lebontását, mivel az évtizedek óta teljesen kihasználatlan épületnek  sehogy sem találtak új funkciót, és az omladozó falak is veszélyt jelentettek.

6. A Reina Sofia Múzeum tulajdonában 20.000 mű található, ennek mindössze 5%-a látható kiállítva (Prado, Louvre-ben ez 8%). A gyűjteményt kb 5500 metszet, 4230 fénykép, 4100 festmény és 3600 rajz gyarapítja.

7. A művészeti Központhoz tartozik a Retiro park két gyönyörű épülete is; a kedvelt Palacio de Cristal, vagyis Üvegpalota, illetve a Palacio de Velázquez is.

8. Pincéjét akár egy földalatti temetőnek is nevezhetnénk. A kórház működésének első éveiben súlyos járványok sújtották Madridot, a sok halottat pedig az alagsorban hantolták el. Majd szegények és koldusok menedékhelyeként szolgált, ahol a madridi nincstelenek életük utolsó napjaiban keresték megnyugvásukat. Később pedig, a Polgárháború idején, itt ápolták a súlyosan sérült katonákat, akik közül többeken már nem tudtak segíteni.

9. A fővárosi legendák szerint sok haláleset egészen paranormális körülmények közt történt. Teremőrök és a dolgozók hangokat hallanak, ajtók nyitódnak és hirtelen záródnak. Állítólag, mikor kórházként működött, a mentális betegeket a pincébe zárták. A felújítások, és az átépítések során, láncok és bilincsek mellett találtak több emberi maradványt is, köztük sok gyerekcsont. A "legérdekesebb" annak a 3 apácának a múmiája, melyeket a régi kórházi kápolnájában találtak eltemetve, és a mai napig nem mozdították el őket, az egyház jóváhagyásával. Ez a hely a mostani főbejárat mellett található, ahol a legtöbb paranormális esetet is megfigyelik.

10. Guernica Spanyolországba való visszakerülése után a Prado múzeumhoz tartozó, de különálló épületében, a Casónban került kiállításra. A festmény, javarészt az amerikai örökös vándorkiállításoknak köszönhetően rendkívül rossz állapotban "érkezik haza". Így mikor heves viták közepette megszületik a döntés, hogy a művet az újonnan megnyílt Reina Sofiába állítsák ki, komoly fejtörést okoz, hogy oldják meg az átszállítását, hiszen a vászon már nem bír ki egy újabb feltekerést. Majd végül, kihasználva a madridiak lustaságát, egy vasárnapi reggelen, mikor gyakorlatilag az egész város alszik, ezt a hatalmas, 3,49 x 7,77 méteres képet, egész egyszerűen áttolják az egyik múzeumból a másikba.

A barokk stílusú épületen erősen érezhető az El Escorial kolostormonstrum rideg hatása. A madridiak által kiábrándítónak tartott épület látványán, a külső falon elhelyezett modern üvegtoronyokban futó liftek sem sokat segítettek szerintük. Az épületet 2005-ös kibővítésével a neves Jean Nouel bízták meg, aki az „építészeti Nobel-díjnak” is nevezett, Pritzker-díjas francia építész és formatervező.

A múzeum állandó gyűjteményét alkotó közel 20.000 műalkotás, két épületben, 4+2 emeletet foglal el. A modern művészet, a kubizmus, és a szürrealizmus szerelmesei számára nagy élményt, és remek időtöltést ígér. A kiállító termek alapterülete 12ezer négyzetméter, berendezése rendkívül modern. A termek hőmérsékletét, páratartalmát, világítását, és a biztonsági rendszer irányítását, központi számítógépes rendszer irányítja.

museo-reina-sofia-sala.jpg

Napjainkban, a XX. századi műveket bemutató múzeum kétség kívül leghíresebb darabja a Guernica. 1937-ben a spanyol republikánus kormány a párizsi Világkiállításra egy polgárháború-ellenes művel szerette volna felhívni a figyelmet az országot súlytó problémákra. A rekordsebességgel felépített spanyol pavilonba egy nagy festményt rendelnek, mégpedig nem mástól, mint a XX. század, avantgárd stílus kiemelkedő képviselőjétől, azaz Pablo Picassotól. A hatalmas méreteket öltő (3,49m x 7,77m) alkotás témáját, a ’73. április 26-ai náci –német és olasz- légitámadás ihlette, és –többek közt- a Baszkföldön található Guernica város polgárháborús bombázásának borzalmait örökíti meg.

A kép ezután hosszú évekre Amerikába kerül, és egészen 1981-ig egy New York-i képtárban volt kiállítva, mivel Picasso úgy rendelkezett, hogy a kép ne kerülhessen vissza Spanyolországba addig, míg helyre nem áll a demokrácia. Mikor a festmény Spanyolországba érkezik, a madridi Reina Sofia múzeum még nem létezik, és a Guernica a Prado múzeumhoz tartozó, de külön épületébe, a Casónba kerül kiállításra. Majd innen végül, 1992-ben a főváros új kortárs művészeti kiállítótermébe, a Centro de Arte Reina Sofiába költöztették át, ahol külön termet kapott, így a műalkotáson kívül Picasso vázlatai is helyet kaptak.

guernica_picasso.jpg

Az emeleteken külön termekben csodálhatók meg a XX. század nagy spanyol újítói, Dalí, Picasso, Miró és Juan Gris. Az új üvegépületekben két időszaki kiállítóterem, könyvtár, kávézó, művészeti boltok és egy előadóterem is van, így egy igazán tartalmas programot kínál a madridi Reina Sofia múzeuma.

A XX. század művészetét bemutató állandó kiállítás: Kezdetektől napjainkig, a főépület (Edificio Sabatini) második és negyedik emeletén található, a harmadikon pedig nagyszerű időszaki kiállítások vannak, csakúgy mint az új, hozzáépített épület (Edificio Nouel) két szintjén. Itt kap helyet a könyvtár részleg is, egy könyvesbolt, és egy kávézó is.

madridi_setak_portada_blog_1.jpg

Minden amit tudnod kell a Reina Sofia Múzeumról: 

Cím: Calle de Santa Isabel, 52, Madrid 28012

Gyalogosan: Puerta de Sol főtér 1,5 km 20 perc ; Prado múzeum 750 m 10 perc ; Cibeles tér 1,4 km 18 perc ; Atocha vasútállomás 500 m 7 perc;

Tömegközlekedéssel: 1-es világoskék metró: Estación del Arte megálló. Az Atocha-Cercanías vasútállomástól gyalogosan.

Nyitvatartási idő: Keddenként zárva. Hétfő, szerda, csütörtök, péntek, szombat: 10:00-21:00. Vasárnap: 10:00-14:00-ig a teljes múzeum nyitva, 14:00-19:00-ig csak bizonyos részei.

Zárva: január 1., január 6., május 1., május 15., november 9., december 24., 25., 31.

Belépőjegy (2019):

Elővételben: 8 € + kezelési költség 0,90 €/fő (a múzeum honlapján)

Helyszínen: 10 €

Haladóknak: 15 € , egy évig érvényes jegy, 2 alkalommal felhasználható

Rajongóknak: 30,40 € Abono Paseo del Arte. Bérlet amellyel látogatható a madridi múzeumok aranyháromszöge: Prado, Reina Sofia és Thyssen-Bornemisza

Ingyenes: 25 éven aluli diákoknak, 18 éven aluliaknak és 65 éven felülieknek. Jegy csak helyben.

Ingyenes belépés mindenki számára: hétfő, szerda, csütörtök, péntek, szombat 19:00-21:00-ig, és vasárnap 13:30-19:00, valamint egész nap: április 18., május 18., október 12., december 6.

Kiknek ajánlott? A modern művészet, a kubizmus, és a szürrealizmus szerelmesei számára nagy élményt, és remek időtöltést ígér.

Szükséges idő: min. 2,5 óra

 

iconfinder_barista-icons_coffee-shop-sign_1046678_1.png

Tetszik a blog? Értékes tartalmat találtál? Szeretnél még többet megtudni Spanyolországról? Hívj meg egy kávéra, hogy tovább pörögjek a spanyolos témákra, és megosszam Veled :)

           500 forint                                  1,5 euro

            

 

Még több spanyolos témáért, és érdekességért lájkold és kövesd a  Facebook oldalamat!

Spanyolországi utazásért, túrákért, és városlátogatásokért pedig nézz körül a

Spanyolban Otthon weblapján!

2018.dec.12.
Írta: kasa heni 2 komment

Madrid látnivalók - 1. Casa de la Villa

Madridnak kétség kívül számos szimbolikus épülete van. A Metropolis, a Cibeles Postapalota, a Pékek háza a Plaza Mayor téren, a Királyi Palota, Bernabéu-stadion, a felhőkarcolók négyese vagy akár a Cervantes-szobor mögötti Edificio España, mind-mind útikönyvek címlapjára kívánkoznak. Ezen felül képzeletbeli listánkat nyugodtan kibővíthetjük még a Gran Vía és az Alcalá út Retiro parkig húzódó összes épületével, melyek közül jóformán bármelyiknek fix helye van a fővárosi képeslapokon.

Azonban majdnem biztos vagyok abban, hogy szinte senki fejében nem jelenik meg az az épület, amelynek sarkait a madridi építészetre oly jellemző, hegyben végződő palakő tornyok tesznek igazán különlegessé. A „madridi sisaktornyok” melyek, mint részletek teszik egységessé a főváros képét, és ami nyugodtan helyt is állhatna Madrid jelképei között, mint pl. a Maci vagy a Tío Pepe felirat a Puerta del Sol téren. Nem mellesleg, az épület, amire gondolok, a főváros történetének egyik legfontosabb terét uralja.

plaza_de_la_villa.jpg

Még azt is megkockáztatom, hogy vannak olyanok, akik simán elsétálnak mellette, anélkül, hogy tekintetüket egy kicsit is felemelnék az üzletek kirakatairól. Pedig, ez a takaros, gyalogosoknak fenntartott terecske a XV-XVII. századi madridi építészet szabadtéri múzeuma. Az „álljunk meg egy fotóra” turisták, pedig általában mit sem sejtenek abból, hogy Madrid egyetlen középkori terén álldogálnak, és hogy itt található a főváros legrégebbi polgári célú épülete, a Casa de los Lujanes, amelynek szabályos négyzet alapú, mór stílusú boltíveket rejtő tornya még azelőtt épült (1472) mielőtt Madrid fővárosi rangot nem kapott (1561) volna.

Lehet, hogy ez az egész annak köszönhető, hogy a Plaza de la Villa teret körülölelő három gyönyörű épület közül, egyik sincs nyitva a publikum számára. A tér legfőbb díszét, a barokk „Városházát” immár 8 éve tartják zárva az esetleges kíváncsiskodók előtt, pedig a már kívülről is ígéretes épület, bizonyára belül is hozza az elvárt szintet, főleg ha figyelembe vesszük azt a várostörténeti pluszt, hogy közel 400 éven át e falak közt rendezték Madrid ügyes-bajos dolgait.

A napjainkban látható Casa de la Villa helyén, egykor Vallecerrato márki palotája állt, amelyet a főúr halála után, 1615-ben Madrid megvásárolt. IV. Fülöp spanyol király ekkor érezte úgy, hogy eljött az ideje, hogy a fővárosnak saját Városháza legyen, mivel ezeddig a szintén e téren álló San Salvador templomban gyűlésezett a Tanács. (A templomot 1843-ban rombolták le). Az új épület tervezésével a királyi udvar főépítészét, Juan Gómez de Mora-t bízták meg, és a király által 1629-ben jóváhagyott tervek megvalósítását mindössze 1640-ben kezdték el. Az építéséhez vörös téglát, és a guadarramai hegyekből hozott gránitköveket használták, csakúgy, mint később pl. a Királyi Palotához, vagy az Almudena Katedrálishoz.

img_20181126_101748.jpg

Juan de Mora, fő művét, a Plaza Mayor-t igen, viszont a Casa de la Villát már nem láthatta befejezve. Halála után, 1648-ban a munkálatok felügyeletét José de Villareal vette át, aki nagyvonalakban hű maradt de Mora elképzeléseihez, azonban az egész épületet egy belső patio köré rendezte. Az építkezés lassan haladt, és csak 48 évnyi munka után, 1696-ban avatták fel az új Városházát. Karakteres erkélyét (Calle Mayor utca frontján) pedig, csak még később, a XVIII. században, a Prado múzeum tervezője, Juan de Villanueva építette hozzá, egyetlen egy céllal, mégpedig, hogy a királyi család innen tekinthesse meg az úrnapi körmenetet (Corpus Christi).

img_20181126_101837.jpg

Amellett pedig, hogy a városi Tanács új épülete lett, még egy plusz funkciót is betöltött, ugyanis itt kapott helyet a város börtöne is. El tudjuk képzelni? Ugyanazon kapun vonultak be a politikusok és a bűnözök… akiket aztán csak egy fal választott el egymástól… „vagy még talán annyi sem?" ;)

img_7525_2.jpg

Az épület régóta tartó zárvatartásnak több oka is van. Az első, hogy a Casa de la Villa 2011 óta már nem ad otthont a városi tanács gyűléseinek. Az új Városháza a rendkívül impozáns Placio de Cibeles épületének egy részében található. Még mielőtt elkezdték a hivatalok átköltöztetését – ami röpke 5 évbe telt – már előtte megszüntették azt a hetente egyszeri, hétfő délutáni alkalmat, amikor lehetőség adódott bárki számára, hogy szétnézzen benn is. A másik pedig, hogy „az üresen” maradt épületet előbb felújították, majd többszöri nekirugaszkodás után sem sikerült egyik projektet sem véghez vinni, miszerint városi múzeumként működne tovább.

madridi_setak_portada_blog_1.jpg

Majd 2018. december 1-én, 8 év után először, végre tartottak egy „nyitott kapukat”. Ugyan egy nap erejéig, és csupán az utolsó pillanatban hirdették meg, de akik időben észrevették, és kihasználták az alkalmat, azok biztos, hogy nem távoztak csalódottan. Tehát, így jutottam be én is, és mostmár biztosra kijelenthetem, hogy nagy kár, hogy nem lehet itt szájat tátani nap, mint nap. A körbevezetés egy szűk óráig tartott. De ez nem jelentette azt, hogy egy rakat termen kellett volna átrohanni, ami végén csak egy pipa lenne a madridi látnivalók listáján. A rövid séta, majdhogynem giccsesbe hajló díszítésekkel volt végig kísérve, ám épp kellemesen megemészthető mennyiségben, de ami a legfontosabb, abszolút élvezhető volt.

mariblanca.png

„Mariblanca” 1625-ben érkezett Itáliából, 4 másik mitológiai témájú szoborral együtt. Ezek közül Venusz Istennője, egy kút koronájaként 1630 és 1838 között uralta a Puerta del Sol teret. Ezután vándorszoborként jópárszor költözött - többek között megjárta a Retiro parkot is - majd utolsó köztéri állomásán, a Recoletos sétányon vandálok áldozata lett. A helyreállított szobor 1980 óta fogadja az előcsarnokba belépőket. A hamarosan 400. szülinapját ünneplő Mariblanca nevét Madrid népétől kapta, mivel a városlakóknak fogalmuk sem volt, hogy a szobor Venuszt ábrázolja. Ha valaki pedig nagyon figyelmesen járja a várost, és nem csak a Macira koncentrál a Puerta del Sol téren, akkor könnyen felfedezheti a szobor replikáját, amely a térről nyíló Calle del Arenal utca bejáratánál van, és ha még jobban szemfülesek vagyunk, akkor az itt lévő utcanévtáblán láthatjuk az ezen a helyen lévő közkút régi képét is.

Az előcsarnokból felvezető lépcsőn a Goya-szalonban értünk, amely régen a Nagy Fogadóterem volt. Legfőbb éke, Goya Madrid városának allegóriája című festménye, melynek ma már csak a másolatát láthatjuk itt, mivel az eredetit a város történeti múzeumában (Museo de Historia de Madrid) állították ki. A képen Madrid városát, mint női alakot ábrázolta a festő, aki a város címerpajzsán támaszkodik, bal kezével pedig „2 de mayo” feliratra mutat. Ez, az 1808. május 2. történelmi eseményre utal, amikor is a napóleoni hadseregek megszállják Madridot. Érdekessége, hogy ebben az ovális képkeretbe eredetileg Bonaparte József arcképét festette Goya, akit 1809-ben kért fel a Tanács, hogy a hagyományokhoz híven legyen egy festmény az új spanyol királyról is. Mikor Wellington hercege 1813-as vitoriai csatában vereséget mér Napóleon seregére – Arthur Wellesley ezután kapta meg a hercegi címet – József arcképét Goya átfesti, és ekkor a „Constitución” vagyis az Alkotmány szó kerül a képre. Majd újabb javítások következnek. 1815-ben VII. Ferdinánd ül már a spanyol trónon, tehát ezúttal az Ő arcképe kerül az ovális keretbe, majd 1820-ban ismét a Constitución, emlékezve az 1812-es cadizi alkotmányra, amit 3 év múlva megint VII. Ferdinánd képre cserélnek. Majd végezetül, ugyan már nem Goya ecsetvonásaival, 1872-ben kerül fel a „2 de mayo” felirat, ami emlékeztet a spanyol nép franciák elleni lázadás kezdetére Madridban.

Majd még két gyönyörű terem van. A Patio de Cristal, vagyis az Üvegterem, melyet 1648-ban José de Villareal tervezett. A nyitott patio a XIX. században kapott egy festett üvegkupolát, hogy ennek köszönhetően ez a rész is bármikor használható legyen az időjárási körülményektől függetlenül. A legszebb része az épületnek a Plenáris ülésterem, vagy más néven Oszlopterem, ami az új Városháza legelőször befejezett része (1692). Nagyon ritka eseteben, még a mai napig tartanak itt gyűlést a Tanácstagok. 

Míg bejártuk ezt a pár termet, közben bőven volt idő jól szemügyre venni mindent, és még az is belefért, hogy két spanyol señora kihasználja ezt a különleges és egyedülálló alkalmat, és közvetítsék aggodalmaikat, a látogatókat fogadó Városi Tanács pár tagja felé. Természetesen mindkettő eget rengető probléma volt, és én teljes együttérzéssel voltam feléjük. A lendületes felszólalások után kitörő tapsviharból pedig arra lehetett következtetni, hogy igenis Madrid népének, történelmének, és kultúrájának védelmére került itt sor.

Az első panasz arra érkezett, hogy felháborító, amit a Városháza tavaly művelni merészelt. (Előljáróban ehhez tudni kell, hogy szokatlan módon Madrid város Szentségtartója nem az egyház, hanem a Városháza tulajdonában van, amit szintén ezek a falak őriznek.) A Szentségtartót a város köteles kölcsönadni évente egy napra a Corpus Cristi körmenetre, amit tavaly a szakadó esőre hivatkozva nem tettek meg. Így az összegyűlt tömeg, köztük Señora1 is, teljesen feleslegesen ázott szét, hiszen az nem hagyta el a Casa de la Villa épületét, aminek mellesleg, Señora1 szerint semmi baja nem lett volna ha egy kicsit éri a víz. Márpedig jobb, ha a Tanács tudomásul veszi, hogy a 161 kiló ezüstből készült remekmű a madridi nép tulajdona, mivel 1565-ban a lakók finanszírozták elkészítését, miután az akkor még épphogy fővárosi rangot kapott Madridnak nemhogy Szentségtartója, de még Katedrálisa sem volt. Ez utóbbira is kitért egy rövid szösszenet erejéig, hiszen hallatlan, hogy Madridnak nem volt "normális" Katedrálisa egészen 1993-ig. 

custodia.png

A másodikként felszólaló nő (Señora2), ha lehet még nagyobb vehemenciával kérte számon, hogy mi az, hogy idén nem állítottak Betlehemet a Cibeles Palotában, ami madridi karácsonyi tradíció. A teremben jelenlévő spanyolok pedig nem várt mód ellenkeztek, és bizonygatták a misztikus Betlehem létezését. Erre jött is az erős válasz Señora2-tól, miszerint na jó, de több, mint közönséges amit ott műveltek. Ekkor már a Tanács tagjai is meg mertek szólalni, mondván, hogy az két különböző dolog, hogy nincs Betlehem, vagy hogy ez éppenséggel valakinek nem tetszik. Señora2 erre csak annyit felelt, hogy szégyen amit ott van, és ha nem képesek egy tisztességes Betlehem felállítására, akkor inkább ne is csináljanak semmit.

Csak remélni tudom, hogy a két Señora a látogatás óta nyugodtan alszik, és azt is, hogy a jövőben hamarosan megnyitják a Casa de la Villa épületét a látogatók előtt, és minden Madridba utazó láthatja a régi Városházát belülről is. Addig is pedig, ha arra járunk, feltételen álljunk meg egy pár percre, és élvezzük itt is egy kicsit a madridi városlátogatásunkat. 

Még több spanyolos témáért, történetért és érdekességért látogass el a Facebook oldalamra!

Spanyolországi utazásért pedig nézz körül a Spanyolban Otthon weblapján!