Juan Carlos Alfonso Víctor María de Borbón y Borbón-Dos Sicilias 1938. január 5-én született Rómában Barcelona grófjának és Orleans hercegnőjének első fiúgyermekeként. A máltai lovagrend templomában Eugenio Pacelli bíboros, a későbbi XII. Pius pápa keresztelte meg. János Károly, nagymamája, Battenbergi Viktória Eugénia spanyol királyné (1887-1969) kezében.

XIII. Alfonz (1886-1941) spanyol király unokái körében, 1939. áprilisában. János Károly infáns az alsó sorban, balról az első.

Olaszország, 1941. A királyi családnak 1931-ben, a köztársaság kikiáltásakor kellett elhagynia Spanyolországot. Ekkor a nagyapa, XIII. Alfonz király Olaszországba emigrált.

Portugália, 1947. Édesanyjával. A spanyol királyi család hazatérése előtt Olaszországból előbb Svájcba, majd Portugáliába költözött.

János Károly infáns tízéves korában jár először Spanyolországban, ahol folytatja tanulmányait.

1953-ban testvérével,a később tragikus körülmények közt elhunyt Alfonzóval.

A trónörökös, a zaragozai katonai, a pontevedrai tengerészeti valamint a murciai repülőtiszti akadémiákon is tanult, és mindhárom fegyvernemben tiszti rangot szerzett.

Majd a madridi egyetemen alkotmányos és nemzetközi jogi, valamint közgazdasági tanulmányokat folytatott.

Öccse temetésén, 1956, Cascais - Portugália. Alfonz halálának első hivatalos közlésében csak annyi szerepelt, hogy fegyveres balesetben hunyt el, aztán kiderült, hogy János Károly is az estorili Villa Giralda emeletén tartózkodott, amikor a tragédia történt. Később az a teória vált hivatalossá, miszerint János Károly játszott a kis kaliberű fegyverrel, ami aztán egy véletlen következtében halálos sebet ejtett öccsén. Az eset a modern kori történelem egyik legtitokzatosabb királyi halálesete, és erről több összeesküvés elmélet is létezik (a tragédiáról részletesebben majd egy külön posztban), de tény, hogy sem János Károly, sem a királyi család nem nyilatkozott sosem az ügyben, és azóta sem válaszolnak egyetlen erre vonatkozó kérdésére.

Édesapjával 1957-ben.

"El mar es la libertad" - A tenger a szabadság. 1972-ben részt vett a nyári olimpiai játékokon, ahol a 15. helyezést érte el vitorlázásban. János Károly imádott úszni, karatézni és síelni. Mindig lelkes pilóta volt, valamint szerette a gyors autókat és motorokat.

1962. május 14-én Athénban feleségül vette Zsófia görög és dán királyi hercegnőt. A szertartást katolikus és ortodox templomban is megtartották. Az esküvőt élőben és színesben közvetítették Európa szerte, kivéve Spanyolországot, ahol Franco diktátor ezt megtiltotta. A spanyol sajtóban csak nagyon kevés, és természetesen csakis fekete-fehér fénykép jelenhetett meg, és kizárólag olyanok, amelyeken János Károly édesapja nem látható.

A királyi család a Madrid szélén lévő Zarzuela kastélyba költözött, amelyet eredetileg vadászkastélynak építettek IV. Fülöp király számára.

A spanyol királyi párnak három gyermeke született: Elena 1963-ban, Cristina 1965-ben, a trónörökös Fülöp pedig 1968-ban.

1969. július 23. Franco által kreált és elfogadott utódlási törvény jogán, János Károlyt Spanyolország hercegévé és leendő királyává nevezték ki. A herceg ezután gyakran utazott külföldre hazája hivatalos képviselőjeként.

"Quiero ser el Rey de todos los españoles!" - Minden spanyol királya akarok lenni!

I. János Károly két nappal Franco halála után, 1975. november 22-én lépett trónra. A parlamentben elmondott első beszédében a demokrácia visszaállítását tűzte ki céljául, kifejezve óhaját, hogy minden spanyol királya legyen.

1976 júliusában kinevezi Adolfo Suárezt a kormány élére, és a miniszterelnöki posztra azzal a feladattal jelöli, hogy vezesse le a demokratikus átmenetet, amely aztán rekord idő alatt sikerült is. Suárez, "a spanyol demokrácia egyik atyja" 2014-ben, 81 éves korában halt meg. Alzheimer-kórban szenvedett, és amikor I. János Károly király 2007-ben meglátogatta, hogy szolgálataiért kitüntesse, nem tudta, hogy ki a látogató, és már jóval azelőtt elfelejtette, hogy valaha ő volt Spanyolország Franco utáni első demokratikusan megválasztott vezetője.

1977. május 14. Don Juan de Borbón -aki az 1931-ben elűzött XIII. Alfonz uralkodó fia- a legitim spanyol király lemond dinasztikus jogairól fia, János Károly javára. Franco politikai végrendeletének megfelelően János Károlyt a diktatúra parlamentje királlyá választotta, s így visszaállította a monarchiát. Franco tudatosan készült a halála utáni időszak rendezésére. A fő nehézséget az jelentette, hogy a Cortes, vagyis a spanyol parlament döntésével két királya lett Spanyolországnak. Jog szerint ugyanis János Károly apja Don Juan de Borbón következett volna a trónon, mint a polgárháborút és a köztársaságot megelőző utolsó törvényes király, XIII. Alfonz fia. Don Juan, aki élete legnagyobb részét emigrációban töltötte, sohasem kívánt Francóval a trónutódlásról egyezkedni. Don Juan emberi és államférfiúi nagyságát mutatja, hogy miután felismerte a történelmi pillanat jelentőségét és azt, hogy belőle már sohasem lehet király lemondott a trónról.

 1978. december 6-i népszavazás az új alkotmányról, amelyen természetesen I. János Károly és felesége, Zsófia is leadja szavazatát.

Az 1978. december 6-i népszavazáson 87,8 százalékkal elfogadott új, demokratikus alkotmány oly módon alapul Spanyolország egységén és oszthatatlanságán, hogy elismeri a nemzetiségek és a régiók autonómiához való jogát. Ennek jelentőségét nem is olyan rég, Katalónia függetlenedési próbálkozási során láthattuk.

I. János Károly híres televíziós beszéde, 1981. február 23-án, amikor Antonio Tejero alezredes puccskísérletet hajtott végre, amit az egykori Franco-rezsim híveinek számító jobboldali erők szerveztek a szerintük "túlságosan demokratizálódó" új rendszer ellen. Tejero tisztjeinek egy csoportjával behatolt a parlament épületébe, túszul ejtve az ott tartózkodó képviselőket, akik éppen az új kormányfő, Sotelo kormányprogramjáról tartottak szavazást. A parlamenti ülést élőben közvetítették, így az egész ország láthatta a drámát, ahogy az alezredes a pulpitusra lép és pisztolyt szegez az elnökre. A hatalomátvételi kísérlet végül kudarcba fulladt, Tejerohoz nem csatlakoztak a fontosabb körzetek katonai parancsnokai, sem a király nem állt melléjük, mint ahogy várták. "Fejezze be ezt az őrültséget!" - összegezte Adolfo Suárez, akinek velős mondatánál azonban I. János Károly éjszakai beszédében szilárdan kiállt a demokratizálódási folyamatok mellett,  és Tejero másnap délelőtt megadta magát. A beszéd után a király támogatói hitét még jobban megerősítette, és az utolsó bizonytalankodókat is a maga oldalára állította.

1985. június 12. Királyi Palota (Palacio Real) - Madrid, I. János Károly a Spanyol Királyságnak az Európai Közösségekhez történő csatlakozásáról szóló szerződés aláírásakor. 

1992, Sevilla. Találkozó Fidel Castróval a sevillai Expo92-n. I. János Károly egyik legmozgalmasabb éve volt, amikor az ország újra reflektorfénybe került. Ebben az évben Barcelona otthont ad a XXV. nyári olimpiai játékoknak, Sevilla pedig a Világkiállításnak, amely megnyitója előtt megtette első útját a  Spanyol Nagysebességű Vonat (AVE, max 300km/h). Ugyanebben az évben Madridot választották ki Európa kulturális fővárosának,ahol ezenkívül Amerika "felfedezésének" 500. évfordulója kapcsán és a a történelmi közösség gondolatán, megrendezik a II. Iberoamerikai Csúcstalálkozót.

1993-ban, 79 éves korában meghal Bourbon János barcelonai gróf. Édesapja temetése az egyetlen alkalom amikor nyilvános eseményen meghatódik, és könnyekben tör ki.

2000. november. 22. Uralkodásának  25. évfordulóján a spanyol képviselőház tiszteletadási ünnepségén. A király az ezredforduló táján egy felmérésben minden idők legnépszerűbb spanyolja lett,és talán ez volt az a pillanat, amikor I. János Károly a legnagyobb tekintélynek, és elismerésnek örvendhetett országában, és határain kívül egyaránt. 

2007. november 10. ¿Por qué no te callas? - Fogd már be! I. János Károly, híres 5 szavas felhördülése a chilei Santiagóban rendezett 17. Iberoamerikai Csúcstalálkozón hangzott el. A mondat címzettje Hugo Chávez venezuelai elnök volt, aki José Luís Rodríguez Zapatero spanyol miniszterelnök szavába vágva arról kezdett el beszélni, hogy José María Aznar, Zapatero elődje „fasiszta” és „még egy kígyónál is kevesebb emberség szorult belé”. Miután Zapatero sikertelenül próbálta visszaszerezni a szót, az idős uralkodó megelégelte a helyzetet és ez idézett keresetlen szavakkal utasította rendre a venezuelai elnököt. Az eset felbolydította a spanyol nyelvű országokat, a mondat csengőhangok és dalok formájában jelent meg az interneten, pólókra és bögrékre nyomva pedig az árusok standjain. Míg Spanyolországban szimpátia kísérte a király kitörését, mivel az uralkodó "emberi" mivoltának spontán megnyilvánulását hallották ki belőle, addig Latin-Amerikát megosztotta az ügy. Chávez és politikai szövetségesei imperialista gyarmatosítónak nevezték a spanyolokat, és megkérdőjelezték a király legimitását, addig Chávez ellenzői viszont úgy érezték, hogy végre valaki vette a bátorságot, hogy elhallgattassa a magát egész LAtin-Amerika szószólájának képzelő diktátort.

2012-ben elkezdődnek a botrányok, és az addig töretlen népszerűségnek örvendő királyi család idilli képe darabokra hullik. Az első botrány, amikor kiderül, hogy a világgazdasági válság tetőpontján a király luxuskörülmények között tett elefántvadászatot Botswanában. A súlyos gazdasági visszaesés következményeivel küszködő spanyolok bizalma megrendül I. János Károlyban, a nép aggódik, hogy mennyibe kerül nekik a királyság intézménye, és szemére vetik fényűző életvitelét, nehezen átlátható pénzügyeit és a politika érzékeny területeire tett kirándulásait. A spanyol sajtó eddig nem turkált a királyi család életében, de ezután olyan dolgokat szellőztettet meg, mint például a király Corinna zu Sayn-Wittgensteinnal, a 25 évvel fiatalabb német üzletasszonnyal való viszonya. A bajokat már csak tetőzte, mikor kirobban  lánya, Cristina férje, Iñaki Urdangarin nevéhez kapcsolódó botrány. A Noós alapítvány, a királyi család nevét és kapcsolatait felhasználva szerzett vastag megbízásokat közintézményektől és önkormányzatoktól sportrendezvények és konferenciák szervezésére, valamint üzleti tanácsadásra. Cristina és férje ellen, csalás és pénzmosás miatt vádat is emeltek, a király nevét pedig a korrupció szó lengte körül.

"Nagyon sajnálom, hibáztam. Többé nem fog előfordulni" - I. János Károly példátlan módon bocsánatot kér népétől, amikor elhagyta a madridi San José kórházat, ahol azért műtötték meg mert eltörött a csípője a botswanai vadászaton.

"Itt az ideje, hogy egy új generáció nézzen szembe a jövő kihívásaival" -  2014. év elején közzétett felmérés szerint a spanyolok 62 százaléka már azt szerette volna, ha I. János Károly lemond a trónról, és a válaszadók kétharmada jó véleménnyel volt a trónörökös asztúriai Fülöp hercegről, és abban bíztak, hogy Ő képes lesz helyreállítani a spanyol korona fényét. Majd  2014. június 2-án Mariano Rajoy, a spanyol miniszterelnök bejelentette, hogy I. János Károly megromlott egészségi állapotára hivatkozva lemondott a trónról fia, VI. Fülöp javára. Beszédében I. János Károly köszönetet mondott a spanyol népnek, az intézményeknek, s mindazoknak, akik segítették a hatalomgyakorlásban, és külön háláját fejezte ki feleségének, Zsófia királynénak. Mint mondta, egész életében a spanyol nép jólétéért, szabadságáért, előrehaladásáért dolgozott, s úgy vélte, fia személye garantálja Spanyolország stabilitását.

A legutolsó felvételek I. János Károlyról egy hivatalos ünnepen és családja körében! ¡Feliz cumpleaños!

Még több spanyolos témáért, történetért és érdekességért látogass el a SPOTT Facebook oldalára!

Spanyolországi túrákért pedig nézz körül a Spanyolban Otthon weblapján!