A spanyol karneválok királynője

Február, a karneválok, és a farsangok hónapja. Spanyolországban a karneváli időszak, Vízkereszt napjától Hamvazószerdáig tart, miközben szinte minden városban 1 hónapos fiesta sorozatot rendeznek. Az ünnepi programok nagy része szorosan kapcsolódik a hagyományokhoz; a tél búcsúztatása, a rossz szellemek elűzése, és a tavaszi termékenység-varázslatok sok helyen máig a karneválok fő mozgatórugója. (Erről bővebben a Medvevadászat és A tradícionális karneválok c. bejegyzésekben)

Amennyiben a karnevál szó eredetére vagyunk kíváncsiak, az biztos, hogy a latinban kell keresgélnünk, azonban a szó pontos kialakulása mégsem teljesen tisztázott. Egyesek szerint, a carne vale - isten veled, hús!, vagy esetlegesen a carne levare - hús elhagyása kifejezésből származik. Magyarázatul szolgál erre, hogy a karneváli időszak utolsó napja, hamvazószerda előtti húshagyó kedd, ami egyben a húsvéti nagyböjt kezdete is. Míg mások, a carrus navalis – hajókocsi kifejezésben látják a megoldást, amik kerekeken guruló, hajóra emlékeztető építmények voltak az ókori Rómában. Már ebben az időben is, minden év február 15-én, álarcos emberek vonultak az utcákra, hogy a természet újjászületését köszöntsék, és a maguk mögött húzott hajókocsik, a termékenység és a bőség szimbólumai voltak.

Amiben viszont egyet lehet érteni, az az, hogy Európa két legnagyobb karneválját, két megigéző mediterrán városban rendezik. Az olaszországi Velence, és a spanyolországi Santa Cruz de Tenerife, igaz látványban teljesen más élménnyel, de évről-évre emberek tízezreit vonzzák szerte a nagyvilágból. Talán az sem véletlen, hogy S.C. de Tenerife testvérvárosa a brazil Rio de Janeiro, amely tényleg a karneválok netovábbjáról híres, így bármelyiket is válasszuk, az úgymond családban marad.

A S.C. de Tenerifei karnevált 1980-ban regisztrálták a Nemzetközi Turisztikai Értékek közé, és a szervezők több éve azon fáradoznak, hogy mihamarabb felkerüljön az Unesco Kultúrális Világörökségeinek a listájára is. A karnevál nagyságát jelzi, hogy 1987-ben, a kubai nagyasszony, Celia Cruz fellépésére közel 250ezer ember volt kíváncsi, amivel azóta is tartják a legnagyobb létszámú szabadtéri koncert Guiness rekordját. Idén, csak a karnevál első napján 85000 ember vett részt aktívan, ezért a biztonságra nagyon ügyelnek, erre példa, hogy 4000 karszalagot osztottak szét, amire a szülők fel tudják írni gyerekeik adatait.

Ahogy gondolni lehet, az egy hónapos fiesta, nem szűkölködik programokban. A legfontosabb esemény természetesen a karnevál királynőjének megválasztása, amelyet három -gyermek, felnőtt és idős- kategóriában is megtartanak. A gálára szinte lehetetlen jegyet szerezni, a mindössze 2000 jegyet egy óra alatt elkapkodják. Az 1,3 millió led égővel kivilágított város utcáin kivetítőn, a „félszigeten” élők pedig élő televíziós adásban követhetik a parádés jelmezekben színpadra vonuló nőket. Minden év egy tematika körül forog. Az idei „Karibi” témára a tervezők fantáziájának csak a jelmezköltemények fizikai korlátai szabtak határt.

A Santa Cruz de Tenerifei 2017-es karnevál királynője Judit López García lett, akinek “Madame Soleil” fantázia nevű jelmezét Jorge González Santana álmodta meg. Pár érdekes adat: a 12000 euró értékű jelmez, 9 keréken gurul, összesen 300 kilót nyom, 4,5 méter magas és 5 méter széles. Az öltözet díszítéséhez 7 kiló csillogó kövecskét, 3 kiló flittert, 9 kiló csillámot, és több mint 9000 darab páva, strucc és fácán tollat használtak fel. A tervező tavaly júniusban kezdett neki a munkának, amihez végül szüleit, rokonait és barátait hívta segítségül, hogy időben elkészüljön minden részlettel.

A 2017-es Karnevál Királynője: