1. Április 23.-án, a Nemzetközi Könyvnap alkalmából a madridi Plaza de España (Spanyolország tér) metrója egészen különleges kiadással jelentkezett. 378 m²-en, a peron, és a megálló falain, teljes egészében olvasható Cervantes remekműve, a Világ legelső regénye, vagyis a Don Quijote. 377.032 szó, 1.687.570 betű, szóközökkel együtt 2.034.611 karakter. A mű nagyságát jellemzi továbbá az is, hogy a regényben Cervantes majdnem 23.000 különböző szót használ, miközben napjainkban egy átlag spanyol mindössze 5.000 szóval tökéletesen elboldogul a mindennapokban. A helyszín pedig nem véletlen, hiszen ezen a téren található az író, és főhősének gyönyörű emlékműve.

“Lovagunk annyira belegabalyodott az olvasásba, hogy reggeltől estig, estétől reggelig mindig csak olvasott, s így a kevés alvás és sok olvasás úgy kiszárította agyvelejét, hogy végre elvesztette józan ítéletét.” - Miguel de Cervantes: Don Quijote

2. A madridi Plaza de España teret egy masszív obeliszk uralja, amely lábánál Cervantes ül, előtte pedig Don Quijote, és Sancho Panza szobra található. Az író halálának 300. évfordulójára szerettek volna egy méltó emlékművet állítani a spanyol fővárosban, ezért 1915-ben kiírtak egy nemzeti pályázatot. Lorenzo Coullaut Valera győztes művét 1929. október 23-án avatják fel. A spanyolokra jellemző pénzszűke miatt, a költségek előteremtéséhez egész egyszerűen megkérik a spanyol anyanyelvű országokat, hogy járuljanak hozzá a kiadásokhoz, hiszen mindenki érdeke egy "összspanyol" emlékmű. Viszonzásul pedig, a Cervantes mögötti oldalon található kagylóalakú kúton helyet kapott minden spanyol ajkú ország címere, amikből szinte semmi sem látható, hiszen a lefolyó víz szépen végzi munkáját évek óta.

3. Valóban ismerjük Cervantes kinézetét? Hiszen az íróról életében egyetlen olyan hiteles festmény sem készült, amit ismernénk, és eredete bizonyítható lenne. Egyik legismertebb arcképe, Juan de Jáuregui festménye, amelyen olvasható az író neve, illetve az alkotás dátuma. Azonban a művészettörténészek, és a kutatók teljes mértékben kétségbe vonják a kép hitelességét.  Viszont ez az ismert arc köszön le ránk a Plaza de Españán, és valószínűleg nagyon sokan így is "ismerjük" Őt. Hiteles ábrázatának megalkotásához azonban szükséges lenne földi maradványaira. 2015-ben hatalmas hír volt, miszerint a  madridi sarutlan trinitáriusok kolostortemplomának kriptájának egyik falfülkéjében egy M.C. monogramot viselő fakoporsót találtak. Azóta azonban semmi valóban izgalmas új hír nincs, amely konkrétan kijelentené, hogy bizonyíthatóan Cervantes csontjait találták meg. Mint ismert, az író harcolt a lepantói csatában (1571) ahol fél karjára lebénult, így ennek nyomai alapján azonosítani lehetne csontjait, mégha DNS tesztre nincs is lehetőség - jegyezték meg többször a kutatócsoport tagjai.

Cervantes¿? - Juan de Jáuregui y Aguilar

4. Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha első részét 1605-ben adták ki legelőször (a nyomda a madridi Atocha utca 87. szám alatt volt található). A könyv azonnal "bestseller" lett, már Cervantes életében 16 kiadást megélt. A regény sikere azóta is töretlen, a Biblia után a második legolvasottabb könyv a Világon. Don Quijote de la Mancha első kiadásából mindössze két példányt őriznek, egyet a Nemzeti Könyvtárban (Biblioteca Nacional), a másikat pedig a Spanyol Királyi Akadémián (RAE - Rel Academia de la Lengua).

5. Április 23., a könyv és a szerzői jogok világnapja. Sok forrás Shakespeare, és Cervantes halála napjaként is 1616. április 23.-át jelöli, viszont mindkettőt helytelenül. Az eltérést, XII. Gergely pápa 1582-es naptárreformja magyarázza. A módosítást azonban, csak az olaszok, a franciák, a lengyelek, a portugálok, és a spanyolok vezetik be azonnal, és az angolok 1752-ig továbbra is a protestáns Julián naptárt használták. A 10 napos ugrással, az angol drámaíró és költő halálának napja a Gergely-naptár szerint május 3-ra esne. Továbbá, Cervantes április 22-én halt meg, 23-án pedig temették, és a spanyol szokásoknak megfelelően a halál napjának másnapját, vagyis a temetés napját jelölik az elhalálozás dátumaként.

+1. Hosszú évek kitartó munkája után, katalán javaslatra,  1995-ben az Unesco, április 23-át nevezte ki Nemzetközi Könyvnappá. A Párizsban megszületett döntés egyik alapja a fentebb említett, két nagy író halálának napja előtti tisztelgés, illetve, a katalánok bizonyítéka a könyv és az olvasás időtállóságára, ugyanis 1929 óta minden évben rendkívül sikeres Nemzetközi Könyvkiállítást rendeznek Barcelonában. Nem szabad elfeledkezni, hogy ugyanerre a napra esik Katalónia patrónusának, Sárkányölő Szent György ünnepe is, és ezen a napon tartják a helyi Valentin napot. A IV. századból fennmaradt legendához hűen, a férfiak vörös rózsával lepik meg szívük választottját, a nők pedig ezt, egy könyvvel köszönik meg. (Szent György legendájáról és a szokás kialakulásáról bővebben itt olvashatsz.)